Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)

Tóth Zoltán Henrik: Kősáncok és malomkövek a Mátraalján

Az utóbbiak, mint például Apc-Somlyó, Mátrafüred-Dobogó, vagy Gyöngyös- solymos-Kis-hegy az általános stratégiai elvárásoknak megfelelően, különálló hegycsúcsokon helyezkednek el, és koncentrikus alaprajzúak. Megmaradt sán­caik anyaga nem csak kő, koruk pedig nagyszámú fém- és kerámia leletanyaggal igazolható; Ezzel szemben a mátraaljai, őskorinak tartott kősáncok, mint például Abasár- Rónyabérc, Mátrafüred-Remetebérc, többnyire a hegyek hosszúkás, rosszul véd­hető, déli lejtésű nyúlványain, esetleg azok alacsony kiemelkedésein találhatóak, szétszórtnak tűnő sáncaik kizárólag kőből készültek, szélük összeolvad a hegyol­dalak kőgörgetegével, és fémdetektoros vizsgálatuk ellenére területükön nagyon kevés lelet került elő. A felszíni megfigyelések eredményei a különböző erődített telepeken Domoszló, Középső-hegy A település északi szélétől nem messze, a Závoza-patak völgyének jobb oldala fölé emelkedő, 447 méter magas hegy tetején található, őskori jellegű kősáncra már Hanák Kolos és Pásztor József is utalt; Hanák feltehetően elirás folytán az abasári Középső-hegy avargyűrűjéről írt, Pásztor pedig a Középső-hegy magasabb, északi, közvetlen szomszédján, a Halom-hegyen található kerítéses telephelyről, pogány- várról tudósít. A 2009-es, Heves megye várait bemutató kötet mindkét forrást (Domoszlóra vonatkoztatva) megemlíti.21 A malomköves sánc valószínűleg név­vándorlás áldozata lett, a mögötte található magasabb hegy kapta meg a Halom nevet, hasonlóan a falu északi határában található Cserepes- (Palánk-)tetőhöz, amely az Oroszlánvárat a sokkal magasabb Palánk-tetővel összekötő hegygerincen lé­vő (a felszínen látható talajjelenségekből kikövetkeztetett) erődítésekről kaphat­ta a nevét.22 Őskori cserép vagy egyéb lelet nem látható a felszínen. A malomkővá­gó terület az egész hegyre kiterjed. A sáncok által határolt terület kb. 125x90 mé­ter nagyságú, a kőgörgetegben eltűnő sáncok miatt nehéz a szélesség megállapí­tása (2. kép). A terület keleti oldalát védő sáncgyűrűk a hegyoldal minden kis te­raszának szélén körbefutnak. Ép formában a kisebb sáncok 1,6 méter szélesek, a ma­gasságuk alig 1 méter. A központi sánc szélessége 5-6 méter között váltakozik, magassága néhol eléri az 1 métert. Minden sáncban, és a sáncok alatt is malomkö­vek (i. sz. 1-9. század) találhatóak, de nélkülük - elhelyezkedése és mérete alapján ­21 NOVÁKI et al. 2009. 87., 90. 22 NOVÁKI et al. 2009. 97. 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom