Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Horváth Tünde - Farkas-Pető Anna - Farkas István - Mihály Judith - Péterdi Bálint: Füzesabony-Öregdomb bronzkori teli-település kőanyaga
Három lelet annyira töredékes volt, amelyből nem lehetett a munkaélt megállapítani. Festéknyomot mutatott az 56.15.2465. példány. A csiszolt balták között általában véső-vágóéllel ellátott darabok vannak. Kalapácsot (direkt, csiszolt formát) nagyon ritkán alakítottak ki, inkább természetes formákat és a tönkrement vésőélű darabokat használták ütésre, kalapácsként, két eset kivételével - ezek a bronzkorra jellemző kerek, cipészkalapács típusú, átfúrt változatban készült formákat képviselték, és önmagukban egyedi formák. Az eszközök között több a nyéllyukas változatban benyelezett forma, mint az átfúratlan. Viszont a nyéllyukkal ellátott eszközök kivétel nélkül töredékesek (nyéllyuknál törött). Előkerült egy balta elő-forma (83. 951.3.): durván lepattintgatott oldalakkal, a vésőéi már felcsiszolva, teljes testfelülete azonban csiszolatlan. Ez arra utal (mivel az eszközök felülete ezen a telepen kivétel nélkül meg volt csiszolva), hogy a munkaél felcsiszolása után került sor az egész test csiszolására, és arra, hogy a formákat durva pattintással alakították ki. A lelet további jelentősége, hogy a hazai bronzkori telepen elsőként lehetett baltagyártásra utaló műhelytevékenységet találni: eddig csak az eszköz-átalakítás, élezés nyomait ismertük, amelyek nem minősülnek műhelytevékenységnek. A lelet szerint a kőzetanyag kifejtett tömbökben, talán már durván lepattintgatott formában (nincs baltapattintás során keletkezett szilánk a leletanyagban) került a telepre, ahol végső munkaél-kialakitásukat és csiszolásukat végezték. Több darabon meg lehetett figyelni fúrólyuk-kezdeményt, amelyek félbe maradtak. Ez azt jelenti, hogy ezt a műveletet is a telepen végezték. A fúrólyukak kivétel nélkül hengeres keresztmetszetűek: egy oldalról fúrták őket, csöves fúróval. Néha látható a másik oldalon ütögetés nyoma, amivel rásegítettek a fűrómag kiesésére. A balta elő-forma azt sugallja, hogy a durva kialakítás fázisa utáni műveletek (csiszolás) már a telepen folytak. Erre alkalmas és ilyen nyomokat mutató őrlő-csiszolókövek kerültek is elő a telep anyagában. Ezt a fázist a csiszolt kőeszközök kialakításában már tekinthetjük egyértelmű műhelytevékenységnek. Nyomának jelenléte a füzesabonyi telepen a helyi baltakészítés bizonyítéka, elsőként bronzkori telepen belül Magyarországon. Az átfúratlan balták nyersanyagai között amfibolandezit ill. metahomokkő, lidit és metakvarcit fordult elő nagyobb számban. Egy trapéz élű vésőbalta (56.15.2203.) szerpentinitből lett kialakítva. Néhány esetben a balták nyersanyaga középszemű, kovás-limonitos cementációjú vulkanomikt homokkő volt. A lelőhely különböző típusú és nagy számban előkerült kőbaltái és azok igazolhatóan helyi műhelyben való gyártása a kőbalták egykori intenzív használatára és fontosságára utal. A településen feltárt, épületek részeit képező gazdag famaradványok alapján - amelyhez hasonló jelenséget Törökszentmiklós-Terehalom64 64 TÁRNOKI Judit 1994 75
