Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Horváth Tünde - Farkas-Pető Anna - Farkas István - Mihály Judith - Péterdi Bálint: Füzesabony-Öregdomb bronzkori teli-település kőanyaga
és Békés-Várdomb65 bronzkori teli-településekről ismerünk - a balták ilyen mértékű fontossága nem is meglepő. Ezeket a hazánk területén ritkán előforduló, és emiatt különlegesen nagy becsben tartott szerves maradványokat sikerrel lehetne felhasználni pl. az épületek rekonstrukciójánál,66 és akár kormeghatározási céllal is (dendrokronológia), erre azonban még nem történtek kísérletek sem eddig. A leletanyagban két darab sima kőlap is található, ezek pl. sütőlapok, gyúrólapok, tűzhely/kemencelapok, építkezésnél használt darabok is lehettek. Ezek anyaga közép-durvaszemű, csillámos homokkő. Fémművességhez köthető leletek A fémművességhez köthető öntőminták kiugróan magas száma (tíz körüli) és színvonala, valamint maguk a fémleletek a középső bronzkorban szinte egyedülállónak számítanak a kőhiányos alföldi területen. Hasonló jellegű fémműves produktivitás Magyarország területén csak a Százhalombatta-földvári vatyai teilen, és a Füzesabonyhoz hasonló korú és kulturális hovatartozású Tiszafüred-Ásotthalmon mutatható ki.67 Mivel a leletek többségét nem volt szerencsénk személyesen tanulmányozni, másodkézből kapott leírások és képek alapján mindenre kiterjedő vizsgálatuktól eltekintettünk. Úgy tűnik azonban, a leletek többsége a koszideri korszak elé keltezhető, és az öntőformákban készült tárgyak egy része bronzleletként előkerült magáról a lelőhelyről, illetve ismert más, környező füzesabonyi lelőhelyekről, elsősorban temetőkből. Borostyán A borostyán előkerülése a középső bronzkori településekre jellemzően (nem kincslelet részeként, mint a hatvani kultúra Jászdózsa-Kápolnahalom, vagy a gyulavar- sándi kultúra Kötegyán-Gyepespart lelőhelyen előkerült kincsleletei) kivételesen ritkának tekinthető a rossz megtartási és előkerülési körülmények miatt. Százha- lombatta-Földváron három db gyöngy vatyai rétegből, Pécska-Nagysáncon a IX. rétegben 1-5 db Maros/perjámosi rétegből, Csongrád-Felgyőn pedig vatyai rétegből került elő.68 A magyarországi bronzkori és vaskori leletek elsődleges osztályozása és infravörös spek-troszkópiás (IR) vizsgálata azt mutatta, hogy a leletek balti forrásból származnak. Az „IB” alaki kategória különösen jellemző volt a legkorábban és még 65 BANNER János-BÓNA István 1974 66 Vö. HORVÁTH et al. 2005., 2007 67 Vö. HORVÁTH Tünde 1999., 2004., 2012a. 68 HORVÁTH Tünde 1998-1999 76
