Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)

Horváth Tünde - Farkas-Pető Anna - Farkas István - Mihály Judith - Péterdi Bálint: Füzesabony-Öregdomb bronzkori teli-település kőanyaga

leletet vésőélűből alakították át, a 83.1951.7. darabon közvetlenül a kerek kalapácséi előtt fíírészelés-szerű vájat fut körbe a testen (rendeltetése díszítés?).

A 83.1951.9. lelet, eredetileg fémeszközt (csákányt) utánzó forma, kettétörött. Egyik munkaéle véső-, másik kalapácséi (ellentett funkciójú munkaélek). A két utóbbi darab kialakításának és különleges formájának köszönhetően párhuzam nélküli, egyedi tárgyak, méltóságjelzők is lehettek. A nyéllyukas balták kialakítására felhasznált kőzetek döntő része amfíbolandezit volt, alárendelten rosszul azonosítható metamorfltok (metabázit?, metaüledékek) is előfordultak. Nyersanyag szempontjából érdekesség volt a jól azonosítható bitumenes, kalciteres nagyvisnyói típusú mészkő (56.15.1205).

Átfúr at lan balták

Az átfúratlan balták között négy db kalapács volt, amelyből három eredetileg véső-élűnek készült, de a hosszú használat során kicsorbult, és nem csiszolták újra a munkaélét. Az 56.15.2465. darab oldalán fúrólyuk-kezdemény látható, de nincs teljesen átfúrva. Véső vágó-éllel 18 db készült. Öt egész állapotban, hét töredékesen került elő. Kaptafa alakú, gyaluszerű, véső-élű három db volt, egy töredékes, kettőt pedig kalapácsból alakítottak át másodlagosan. Másodlagosan fenkőként használták tovább az 56.15.1234. leletet. Abefogást az 56.17.51. példányon kiválóan meg lehetett figyelni: egyik oldalán középtájon homorú, kikopott folt, másik, átellenes oldalán két egymással párhuzamos csík, egyikben középtájon pontszerű erősebb bemélyedés látható. Ez a lelet egyike azon kevés őskori baltáinknak, amelyen kopásnyomai alapján rekonstruálható annak egykori befogása és így rendeltetése, használati módja is. Ennek a baltának a formája is igen érdekes: nagyméretű, ívelt, kis vésőélű, kaptafaszerű balta, amelyeket a neolitikum idejéből ismerünk szép számmal. Ezen darabok többségét nem tartják hétköznapi használati tárgyaknak: bár többségükön — ezen a darabon is — megfigyelhető néhány használati kopásnyom, legtöbbször szertartási eszközöknek, menyasszony-váltságnak, hozománypénznek tartják őket.63

63 A szóban forgó 56.17.51. (leltárkönyvi/átkönyvelési hiba = a hiányzó 1943.42.16. számú „neolit” baltával?) leltári számú baltáról a MNM Adattára 33/1943 számon őrzött egy aktát: Gallus Sándor gyűjtötte, Füzesabony címszóval. Vizsgálataink során már nem találtuk meg a dokumentumot. Elképzelhető, hogy az 56.17.51. nagyméretű kaptafa alakú balta a befogás-nyomokkal nem a középső bronzkori Öregdombról került elő: a település környezetéből bükki és Baden/péceli cserepek is ismertek. Szathmári I. szerint a bronzkori telep szélén volt esetleg egy vagy több korábbi őskori település. Ennek a korai keltezésnek ellentmond a balta testén lenyomatot hagyott befog- lalási kopásnyom részlete, amely kétségen kívül egy félgömbös fejű, fémből készült szögfej lenyomata, és mint ilyen, a balta bronzkori keltezését erősíti.

74