Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)

Horváth Tünde - Farkas-Pető Anna - Farkas István - Mihály Judith - Péterdi Bálint: Füzesabony-Öregdomb bronzkori teli-település kőanyaga

sírmezőt, de nyilvánvalóan nem ismerte az Öregdomb lelőhelyet.51931-ben az Öregdombot az új meder kialakításakor kettévágták, ekkor tett jelentést Magnin Árpád községi főjegyző a Magyar Nemzeti Múzeumnak.

A Nemzeti Múzeum Őskori Gyűjteményének akkori őre és vezetője, Tompa Ferenc a helyszíni szemle után megkezdte a telep feltárását. Két év (1932 és 1936) kihagyásával öt éven át kb. 1900 m2-t tárt fel: a kb. 4000 m2 alapterületű halom közel felét (2. kép 1.). 1931-1937 között néhány hetes periódusokban dolgozott, nagy munkáslétszámmal. Ásatásának nagy segítsége volt a Nemzeti Múzeum akkori restaurátora, Méri István: neki köszönhetően rendelkezünk pontosabb rajzokkal, helyszíni naplókkal. Az ásatási eredmények publikálására Tompa 1936-os nagy művében került sor, amelyben három réteget különített el, és a halmot késő bronzkorinak vélte.6 Kronológiai tévedéseit Mozsolics Amália majd Bóna István igazították helyre.7

A telten 1931-1937 között történt ásatások rövid ismertetése

A kéziratos hagyaték, amely a Nemzeti Múzeum Adattárában ránk maradt, változó minőségű, hozzákeveredett a Hatvan-strázsahegyi dokumentáció is. Az ásató Tompa Ferenc összesen 32 kutatóárkot nyitott, többségük 5x10 m-es, 1933-tól 5x15, 10x10, és 10x20 méteres, amelyek szorosan csatlakoztak egymáshoz. Tájolásuk É-D, ill. K-Ny-i volt. Az ásató eleinte „fogásonként” (vagyis ásónyomonként) haladt, később megpróbálták a telepjelenségeket követni (ez főleg az alsó szinteken érvényesült). Itt elsősorban azokat a jelenségeket emeljük ki, amelyekben kőeszközöket találtak, vagy a tanulmány szempontjából adatokat szolgáltat azok értelmezéséhez. A leírásokhoz a Magyar Nemzeti Múzeum leltárkönyvi bejegyzéseit, Szathmári Ildikó doktori disszertációját és a lelőhelyről megjelent publikációit használtuk.8

A jelenségek bemutatása éves bontásban haladva:

1931: ekkor készült el a halom szintvonalas felmérése, amelyen a későbbiekben a 29 szelvényt is ábrázolták (2. kép 1). A III. árok déli részén az őshumuszba mélyedő gödör közelében tapasztott felület bontakozott ki, elszenesedett gerendával és kövekkel kirakva.9 Feltehetően egy ház alapozási részletét sikerült feltárni, amelyet kővel raktak ki - ez helyi kőzetanyag-közelségre és nagymértékű, építkezési célokra való felhasználására utal.

5 IPOLYI Arnold 1863-1864. 166.; 1868. 443.

6 TOMPA Ferenc 1936

7 MOZSOLICS Amália 1952.; BANNER János-BÓNA István-Márton Lajos 1959

8 SZATHMÁRI Ildikó 1990.; 1994

9 SZATHMÁRI Ildikó 1990. C melléklet.

32