Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)

Horváth Tünde - Farkas-Pető Anna - Farkas István - Mihály Judith - Péterdi Bálint: Füzesabony-Öregdomb bronzkori teli-település kőanyaga

1933: a VI. árokban rendszertelenül jelentkező kőrakást sikerült megfogni. A VII-VIII. kutatóárokban kemence maradványai jelentkeztek, tűzpadján őrlőkővel (ezen feltehetően sütöttek, mert őrlésre már nem volt megfelelő állapotban). A XV. árok keleti és nyugati részén vastag, meszes omladékréteg volt megfogható, alatta lesározott padlóroncsokkal. Ez alatt ház jelentkezett, deszkázott padlóval, délnyugati részén „kimagasló leletekkel”', madár alakú csüngővei, bronz lándzsával és fűzőtűvel.

1934: az XXI. árokban, rögtön a szub-humusz alatt véső öntőmintájának töredéke került elő egy ház maradványai közül. Az ásatás egészére jellemző volt a famaradványok (deszkapadló, tető-szerkezeti gerendák) előkerülésének magas száma - feltehetően a föld kémiai összetétele kedvezett a szerves anyag fennmaradásának.

1935: a XXIX. árok északi fala mellett kemence került elő, négyszögletes rostéllyal, körötte tüzikutyákkal, kövekkel.10

2. kép. Az Öregdombi lelőhely belső struktúrája. 1. A lelőhely szintvonalas rajza Tompa Ferenc szelvényeivel, Szathmári 1990. C melléklete után átrajzolva észak-, mérték- és szintadatok megadása nélkül, áttekintő és tájékozódó jelleggel

10 SZATHMÁRI Ildikó 1990. 8. ábra 2.

33