Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Pláner Lajos: Magyarország első választott királya, Aba Sámuel
püspök mindezt nehezményezte, éppen ezért Török az egyik félreállított főpapot az egri püspökben látja. Aba királlyá választásakor az újonnan - Péter által - kinevezett két főpapot nem lehetett ok nélkül elmozdítani a helyeikről, ezért Aba Sámuel a pápához fordult a helyzet megoldásáért. Ez szintén nem az egyházellenességét mutatja. A fentiekben említett egri egyházmegye kapcsán érdekes körülmény, hogy a létrejövő püspökségek mindegyike királyi birtokon feküdt, kivéve az Egrit. Az egri püspökség194 Aba Sámuel szállásterületén szerveződőt. A nem királyi birtokon történő alapítás195 is jól mutatja - a rokoni szálakon túl -, hogy mind politikai, mind bizalmi szempontból közel állt egymáshoz, uralkodó és sógora. A kiközösítés IX. Benedek196 egyházi büntetéssel sújtja Abát. Kiközösíti. Ennek oka, vagy inkább indoka, hogy királyukat, Pétert - ekkor már III. Henrik pártfogoltját -, meggyalázzák,197 azaz: Péter elhagyván a trónt, új királyt választanak helyette. „Ezt a világosan politikai fogantatású kiközösítést a magyarországi püspökök nem vonatkoztatták magukra ... hiszen a püspökök ott voltak Aba mellett a csatamezőn ”198 III. Henrik politikai befolyása kapcsán199 korszakunkban a pápák függtek az aktuális német királyoktól, így nem nehéz értelmezni az excommunicatio valódi célját. Miért tartanak ki Aba mellett a püspökök a pápai anathéma ellenére? Miért nem szólnak a források - geszta, krónika stb. a későbbi legendák kivételével - arról, hogy Gellért ekkor elfordul a királytól? Az évkönyvekben és a krónikákban nem találunk erre utalást, azonban a püspök legendáiban igen. Pontosabban Gellért szembefordul a királlyal, azonban ennek nem a pápai kiátkozás az oka. Gellért önmaga mond íté194 TÖRÖK József-LEGEZA László 2000. 27. 195 HÓM AN Bálint-SZEKFŰ Gyula 1935. 208-209. közötti oldalon található térkép alapján. 196 IX. Benedek pápaságát, erkölcsi magatartása nem éppen a kiemelkedő pápák közé sorolja személyét. Háromszor lesz pápá s regnálása első időszakában jó kapcsolatokat ápol III. Henrikkel. (1038-ban hasonló módón politikai okokból közösíti ki a milánói érseket.) 1044-ben a római nemesek fellázadtak erőszakossága és kicsapongásai miatt, ezért a pápa elmenekült Rómából. Néhány hónap múlva visszatért és hívei segítségével elűzte a távollétében megválasztott III. Szilvesztert. Erkölcsiségére jellemző, hogy hivatalát 1045-ben egy jelentős összegért átengedte keresztfiának, a későbbi VI. Gergelynek. Ezek után megnősült. 1047-ben ismét elfoglalja Szent-Péter trónját, azonban 1049-ben több intrika és egyházpolitikai ok miatt kiközösítették. Lásd: BARTH Reinhhard 2008. 126-127. 197 „...mert királyukkal szemben gyalázatosán jártak el.” Altaichi Évkönyv. Lásd: MAKK Ferenc 1999. 253. 198 GERICS József-Ladányi Erzsébet 1996. 14. 199 KANDRA Kabos 1890. 84. 312
