Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Pláner Lajos: Magyarország első választott királya, Aba Sámuel
letet a királyra, melynek jogi következménye nincs, azonban ezzel a később szenté avatott püspök a királlyal való szembe fordulással nem áll a pápa ellenében, így morálisan nem ítélhető el a későbbi kanonizációjakor.200 Véleményünk szerint a legendaírónak nem volt érdeke, hogy Gellért politikai kiállását Aba mellett pergamenre vesse, ezzel elkerülve, hogy negyven évvel később a kiátkozott Aba Sámuel és a püspök között bármiféle pozitív kép alakuljon ki. Éppen ellenkezőleg. Aba Sámuel kultuszára az 1083-as kanonizációkig lehetett szükség. Mivel ekkor megtörténik Gellért szentté avatása, oly módon, hogy a legendák negatívan állítják be Abát a püspökkel szemben, Aba emléke politikailag már kevéssé volt fontos. Úgy véljük, hogy ezután emelték fel testét Debrőn és vitték át Sárra. Ennek két oka lehetett. Az egyik a család, mely a nemzetség monostorában akarta tudni a királyt. A másik hipotézis szerint a királyi birtokon lévő templomban nem volt helye egy olyan királynak, aki az immár Szent Gellérttel egykor szemben állt. „Uralkodása alatt, mint a próféta mondja: »vérontás vérontást ért«, azaz bűn bűnt követett. Mert a nagyböjt szent napjaiban nem átallott tanácsának legtisztesebb embereit, mint barmokat vagy oktalan állatokat botokkal és husángokkal agyonveretni. Midőn azután Marosvárra Szent Gellért püspök székhelyére érkezett a húsvéti szent titkok megünneplésére, az Úr feltámadásának napján jő embereit és a püspököket a szent főpaphoz küldve, magát Szent Gellértet hívatta, hogy az ö keze tegye fel az ország koronáját fejére. Minthogy ő vonakodott és nem akart menni, a jelenlevő püspökök tették fejére a koronát, és nagy pompával, a papság meg a nép kíséretével vezetik be a székesegyházba. Isten embere azonban a Szentlélekkel eltelve fehér stólát öltve fellépett a szószékre, és a királyt kegyetlenségéért rettenthetetlenül dorgálni kezdte...” A Gellért-Aba konfliktus érdekes kérdése, hogy ha a Csanádi vérengzés után, Gellért megfedi a királyt, miért nem pártolnak el tőle a püspökök? Olyannyira nem, hogy még az anathéma sem riasztja el őket és ott vannak Ménfőnél a király oldalán! A magyar király megítéléshez a német források - értelemszerűen - nem adtak pozitív színezetet. Jó példa erre az a klerikus, aki II. Henrik és III. Henrikkel is szoros kapcsolatot ápolt. A meglehetősen éles kritikát megfogalmazó kortárs, Bemo apát201 leveleit fontos kordokumentumnak tekinti a kutatás, ezeket Péterhez illetve III. Henrikhez írta. A német királyhoz írott levelében a következőket olvassuk:202 „urának királyságára tört rá, felforgatta, elfoglalta, felprédálta, gyilkosságokat vitt véghez, számos 200 Mindez a szenté avatás során fontos a mártír püspök legendairójának. Lásd: 161. jegyz. Gerics- Kristó vita 201 Bemo Reichenau-i apát (970/980 körül - 1048. június 7.) Jelentős egyházi személyiség, egyházi író, szoros kapcsolat fűzte III. Henrikhez. 202 Bemo apát levele III. Henrikhez Lásd: THOROCZKAY Gábor 1999b. 152. 313
