Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)

Pláner Lajos: Magyarország első választott királya, Aba Sámuel

meglétét, de ha megnézzük, hogy a 9. századtól az erdélyi területeken a térítés igazolhatóan erős volt, akkor különös, hogy éppen ott maradt fenn a legkevesebb adat Szent Demeter patrocíniumával kapcsolatban.173 Ebből kiindulva azon a területen ahol kevés adattal rendelkezünk a keleti kereszténységről, közvetlen forrásaink nincsenek, közvetett adatokra kell támaszkodnunk. A nemzetség területének keleti határán, de közel a forrásokban is említett Patához (Gyöngyöspatához), valószínűleg Pásztón is, eredetileg görög monostor működött.174

Az Abák a Kazár Kaganátusban kapcsolatba kerültek a bizánci kereszténységgel. A Krím-félsziget nagyobb része a kaganátushoz tartozott a 8. században, s miután a kazárok elfoglalták, két püspökség - Bosporos és Phanagoria - nem szűntek meg. A 8. század derekán a kazáriai Itil városában keresztény - ortodox - püspök székelt, továbbá V. Konstantinos császár (741-775) felesége a kagán lánya volt.175 Ekkor Kazáriában már több keresztény gyülekezet is volt. ,Magyarország területén a bizánci szentek tiszteletére szentelt egyházak és monostorok száma nagy. E szentek tisztelete a keleti kereszténységből került át a magyar liturgiába, megtartva azok keleti rítusát.”176 Ezzel szemben megfogalmazódott olyan vélemény is, mely szerint, ha egy templom védőszentje a keleti ortodoxiában egy „népszerű” patrocinium, abban az estben sem gondolhatunk automatikusan arra, hogy keleti liturgiával állunk szemben.

Véleményünk szerint mivel a kabarok egy része kapcsolatba került a keleti kereszténységgel, jó okunk van feltételezni, hogy ezen patrociníumok közül választanak egy-egy templom építésénél az államszervezés időszakában. A keleti rítusú kolostorok jelenléte még a 13. század elején is megvan,177 ekkor ugyanis III. Ince pápa kifogásolja mindezt egy Imre királynak írt levelében.178 Sőt az Anjou királyok időszakáig egymás mellett működnek a keleti és nyugati kereszténység egyházai.

Gellért püspök és Aba viszonyához

A fejezetcím nem pontos, mivel éppen a két személy mindennapjairól, tevékenységük egymáshoz való viszonyáról nincsenek hiteles forrásaink. Sokkal inkább Gellért művének értelmezéséről, illetve legendáinak forrás értékét kell párhuzamba, s olykor szembe állítani Aba Sámuel uralkodásával.

173 Uő.: 186. p.

174 MORAVCSIK Gyula 1953.61.

175 MORAVCSIK Gyula 1938.201.

17(1 MESTERHÁZY Károly 1970. 169.

177 Egészen az Anjou királyokig

178 BERKI Feriz 2007. 51.

309