Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Pláner Lajos: Magyarország első választott királya, Aba Sámuel
Aba megítélésében fontos szerepet játszanak a Gellért püspök Deliberatio179 180 című munkájában leírtak, valamint a Gellért legendákban foglaltak. Utóbbiakban: „...az 1046-ban vértanúságot szenvedett püspököt, mint Péter tántoríthatatlan hívét és a bitorló Aba szenvedélyes ellenfelét mutatják be.”m Gerics József szerint a műben (Deliberatio) Gellért nem Aba Sámuel uralkodásáról fest borús képet, hanem Péter király regnálását írja le. Külön kérdés, hogy Péter első vagy második regnálását részletezi a mű. A püspök által felvetett egyház és katolikus ellenes cselekedetek181 nem Aba Sámuelre vonatkoznak, hanem Péterre.182 A Deliberatióban a kárhoztatott király nincs megnevezve. Hasonlóképpen ír - bár nagyon röviden - Márki Sándor is, aki így fogalmaz: ,A nép elkergette a zsarnokot, de szent Gellért is áldozatul esett a tömeg dühének.”183 184 Tárgyalt korszakunkban két olyan eseményről tudunk ahol az „elkergetés”, mint történeti adat, vagy tény felmerült. Az egyik ilyen év 1041, amikor Pétert először csupán kérik az előkelők, hogy folytassa a Szent István-i politikát, de ő elutasító és a menekülést választva a korábbi ellenségnél megalázkodik. A másik ilyen évszám pedig 1046, amikor szintén Péter uralkodásával elégedetlenek az előkelők, élükön Gellért püspökkel. Ez utóbbi időpontra vonatkoztatható inkább: ,A nép elkergette a zsarnokot..." megállapítás. A püspökök jól látták - ezért voltak mozgatói a Péterrel szembeni eseményeknek hogy ha a király folytatja kicsapongó, tiszteletlen politikáját: „az »új rend« zaboláját alig-alig tűrő tömeg bosszúvágya féktelen, és megtorlása tárgyait nem válogatja”m majd meg. Ezért volt számukra szükséges, hogy Aba személyében 179 Deliberatio Supra Hymnum Trium Puerorum, Szeged, Scriptum kiadó, 1999. Továbbiakban: Deliberatio. A mű értékelésénél figyelembe kell venni, hogy Aba trónra kerülésekor Gellért, mint támogató lép fel, így 1041 és Gellért halála (1046) között eltelt időben kellett megszületnie azoknak a soroknak melyek, bizonyos értelmezések szerint Aba ellenében szólnak. 180 GERICS József 1995. 92. 181 Deliberatio: 185. ,A fanatizmustól feltüzelve valamennyien káromolják nálunk manapság nemcsak a szent szertartásokat, az Egyházat és a papságot, de magát az Isten fiát, a mi Urunkat, Jézus Krisztust is. A korszak soha nem hallott eretneksége, hogy visszakövetelik az elhunytak leikéért keresztény szokás szerint felajánlott alamizsnákat ... Szinte egybehangzóan tagadják valamennyien a test feltámadását: ennél az elvetemültségnél nagyobb elvetemültség sehol e világon nem képzelhető el. Immár tilos szót emelnünk, noha névlegpüspökök vagyunk, megadóztatnak minket, akikre Isten parancsa folytán egy egész világ van bízva.” 182 Jelen kérdéskört egy alapos, de nem eldöntött vitában Gerics József és Kristó Gyula már boncolgatta a 80-as évek elején. Lásd bővebben: GERICS József 1982., valamint: GERICS József 1984., valamint: KRISTÓ Gyula 1982., valamint: KRISTÓ Gyula 1984., valamint: Vita. GERICS József: A Pseüdo-Isidorus gyűjtemény szövegei és a 11. század első felének magyarországi társadalmi ideológiája. (Válasz Kristó Gyulának)-, KRISTÓ Gyula: Gellért püspök, valamint Péter és Aba Sámuel királyok viszonyának kérdéséhez (Válasz Gerics Józsefnek) Magyar Könyvszemle. 101. évf. Akadémiai kiadó, Bp., 1985/2. 183 MÁRKI Sándor 1914. 126. 184 GERICS József 1995.107. 310
