Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)

Pláner Lajos: Magyarország első választott királya, Aba Sámuel

A földrajzi Európát figyelembe véve a Kárpát-medence egyfajta választóvonal volt a latin és az ortodox egyház befolyási övezeteit tekintve, pontosabban hazánkban a két egyház párhuzamosan tevékenykedett egészen az Anjou-korig.

Kristó Gyula írj a a 11. század története című munkájában, hogy a bizánci hívők nem fizettek egyházi tizedet. Ezt erősíti meg Bakay Kornél is, miszerint Aba Sámuel nem fizetette a néppel az egyházi tizedet.153 Azokban az évtizedekben, amikor I. (Szent) István törvényei szerint az egyháznak adót kell fizetni,154 azon területen élők „előnyben” részesültek, akik a bizánci rítust gyakorolták, mivel a keleti egyházban nem szedtek dézsmát.155

Nem zárhatjuk ki, hogy Aba birtokain nem szedték a tizedet, azok a közrendü- eknél maradtak, ezzel nagyban erősítette a vele szembeni lojalitást.

A bizánci egyház keretében „...tömeges keresztelkedésről a Kárpát-medencében nem tudunk, de az egyházszervezet kiépítésének kezdeti jeleivel találkozunk" ,156 Az első név szerint ismert bizánci pap egy Hierotheosz nevű szerzetes volt, aki a 10. században a Gyula által birtokolt Erdélyben térített. Minden bizonnyal a Bizáncból küldött egyházi személy lett Magyarországon az első keresztény püspök.157 A keleti, dél-keleti országrészben görög térítő papok működtek a 9. század végétől kezdődően. A keleti rítus az ország nyugati területén is megjelent. A keleti kereszténység akkoriban országszerte elterjedt volt, s nem zárható ki, hogy Aba Sámuel is e rítus szerint élt.

Géza fejedelem felesége, Sarolt, bizánci keresztény volt, ami azt jelzi, hogy a nyugati orientáció - kezdetben - részleges volt. Az Árpádok szállásterületén - Veszprémben - női kolostor létesül, melynek alapítólevele görög nyelven íródott, továbbá a város patrociníuma Szent Mihály, mely Bizáncban elterjedt védőszent.158 Két forrás159 is megerősíti, hogy Magyarországon all. század első felében bizánci püspökök tevékenykedtek. Az egyik forrás egy püspöklista, mely a konstantinápolyi patriarkhátus alá tartozó metropoliák főpapjait sorolja fel.160 A 60. helyén Ioannész szerepel, mint Türkia metropolitája. Nem ismerjük püspökségének területét, így nem lokalizálható, hogy működése mekkora területeket foglalt magában, így érintette-e az Abák birtokait.

153 BAKAY Kornél 2004. 176.

154 A tized jelentős bevétel, ami elsősorban püspöki jövedelem. MEZEY Barna 2003. 221.

155 KRISTÓ Gyula 1999. 104. Ellenben CSIZMADIA Andor 1987. 51. résznél a következő olvasható: ,yl tized általában az egyháznak járt...” a szerző nem választja szét a keleti és a nyugati egyház szerinti adózást, általánosságban fogalmaz.

156 FONT Márta 2001. 26.

157 BERKI Feriz 1975. 110. p. Vö.: MORAVCSIK Gyula 1953. 54.

158 FONT Márta 2001. 26.

159 BAÁN István 1995. 1167-1170.

160 MAKK Ferenc 1998. 99.

305