Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Pláner Lajos: Magyarország első választott királya, Aba Sámuel
I. (Szent) István (997/1000-1038) nem elsősorban Róma mellett kötelezte el magát, hanem a keresztény Európa királyságainak sorába illeszkedik be.161 A megerősödő püspökségek egy metropóliába való összefogása párhuzamba állítható István és II. Baszileosz szövetségével.162 A 11. században több olyan bizánci szertartású templom, egyház működött Magyarországon, melyeket később bencés, vagy ciszterci szerzetesek vesznek át. István az erdélyi és a marosi területek centralizációja után tovább erősítette a római liturgia jelenlétét, ami jól megfért a bizánci liturgiát követő egyházakkal, azonban azok a latin rítusú püspökségeknek alárendelten163 működtek tovább. Aba Sámuel érméi Aha Sámuel pénze is okot adhat az ortodox feltételezésre. Érméin a Panoneia felírat, a görögös hangzású ország név azzal magyarázható, hogy a verőmester görög származású (bizánci pénzverő) volt.164 Mivel a pénzverés királyi jog, ezért az ókori Panoneia elnevezés ekkor már nem csupán a dunántúli területeket jelöli, hanem a Kárpát-medence egészét. Érméjének előlapján a Rex Samvhel szerepel,165 mely egy egyenlő szárú keresztet fog körbe. Olyan érmét melyen a király arcképe szerepel, nem vertek. Uralkodás alatt ezt az egyetlen típust verette. Fentiekben esett szó róla, de fontos hangsúlyozni, hogy az Aba által veretett érmék nagyban segítettek a kutatásnak abban, hogy a forrásokban nevezett: Aba és a Sámuel Rex nevek egyazon személyt jelölnek. (Lásd 25. jegyzet) Építészeti örökség Gyanúnkat tovább gördítve vegyük górcső alá az Abák területén fellelhető építészeti örökségeket. Az Aba nemzetség szállásterületén érdekes kérdésként merülhet fel, hogy ha a területen található építészeti vagy művészeti emlékek - templomok - görög/bizánci jegyeket hordoznak, akkor a liturgia is lehetett-e ortodox? Több történeti munkában olvasható, hogy az Abák birtokain épült egyházak bizánci stílusban, s ilyen liturgia szerint működtek. 161 BAÁN István 1995. 1167-1170. 162 Uo. 1167-1170. 163 FONT Márta 2001. 27. 164 GEDAI István 1991. 25-26. 165 Itt előzte meg először a király nevét a titulusa. Lásd: KOVÁCS László 1997. 97. 306
