Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Pláner Lajos: Magyarország első választott királya, Aba Sámuel
bizony ez ingatag lenne és múlandó, mert a bolondfogadalmat megszegi az ember; és ne ítélkezz te megad, nehogy királyi méltóságodban a hitvány ügyben forgolódva folt essék, hanem az efféle ügyet inkább bírákhoz utasítsd, az ő megbízatásuk, hogy a törvény szerint döntsenek.”'06 A hivatkozás fontos királyi erényt világít meg. A király ellen lázadó nagyurak ilyen létszáma meglepő, s egyben jelzésértékű a király politikáját, vagy személyét illetően. A Csanádi püspök - Gellért - kemény szavakkal illeti Abát, s megtagadja a szokásos húsvéti ünnepi koronázás elvégzést, valamint megjósolja bukását. Jelen esetben Aba - egyik - bűne, hogy bírói ítélet nélkül, gyónás nélkül végez az ellene összeesküvőkkel.106 107 A papság nagyobbik része nem fordult a király ellen. Ennek több oka is lehet. Az egyik, hogy a regnáló hatalommal nem voltak elég erősek egy esetleges fordulathoz. De sokkal inkább arról lehet szó, hogy Aba személyében nem látták veszélyben az egyház befolyásának gyengülését, valamint nem zárható ki, hogy nem tartották igazságtalannak Aba tettét. Ez a leszámolás kétség kívül nem tette népszerűvé a királyt az utókor, s főleg a Gellért legenda szerzője előtt. Mint minden hatalmon lévő uralkodónak, Henriknek is voltak belső ellenfelei. A Csanádi vérengzést követően azok katonai beavatkozást kémek Abától. Ez a császár tudomására jut és ezen ok, valamint az, hogy a magyar király az 1043-as szerződést csak részben teljesíti,108 casus belli volt az újabb hadjárat megindítására. A vérengzés miatt az urak egy része elpártolt a királytól,109 110 s a Henrik által támogatott Péternek akartak kedvezni. Mindez nem nyíltan, hanem minden valószínűség szerint titkos tárgyalások útján történt. „...Magyarországon belső viszálykodás tört ki, amelyet már régóta titokban szítottak, tudniillik a jogtalan király ellen jogos összeesküvés szerveződött...”"0 106 SZIGETHY Gábor 1982. 16-17. 107 Egy későbbi történelmi példa: I. András korona és kard jelenete Várkonyban. Nem valószínű, hogy András, ha Béla herceg a koronát választja a szobában elbújt fegyverest türelemre inti, hogy a testvére meggyónjon, és biróság elé idézze. 108 Szabó Károly tanulmánya alapján Aba a békeszerződés feltételeinek teljesítését halogatja, melynek fő oka, hogy tart az előkelők rosszallásától. A harc jogán szerzett hadizsákmány visszaadása így pl.: azon németek elengedése, akiket korábban foglyul ejtettek, újabb ellenállást válthattak volna ki Aba ellen. További kérdést vet fel, hogy vajon a király, akinek külpolitikáját meghatározta a béke megkötése, kockáztatja e mindezt? Véleményünk szerint nem zárható ki, hogy Aba teljesíteni akarta a feltételeket és éppen ez vezetett az előkelőkkel való szembenálláshoz, majd a Csanádi eseményekhez. Vő.: KISS Lajos 1891. 37. 109 A Képes Krónika írja: „így hát sikerült jolbiztatniuk a császárt, hogy torolja meg Aba királyon a sérelmét (a szerződésszegést), mivel sem a foglyait nem küldte vissza, pedig esküvel fogadta a császárnak, sem az okozott károkat nem térítette meg.” BOLLÓK János 2004a. 50. 110 Altaichi Évkönyv írja. MAKK Ferenc 1999. 250. 296
