Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Pláner Lajos: Magyarország első választott királya, Aba Sámuel
A határ közelében Aba követei ismét felkeresték III. Henriket és kikérték tőle azokat a magyarokat, akik hozzá menekültek, panaszkodtak rájuk (Abáról). A császár azt válaszolta, hogy ezt semmiképpen nem fogja megtenni. A német hadjárat kapcsán itt történik egy fontos külpolitikai, szakrális vagy kánonjogi szempontból meghatározó esemény. A III. Henrik segítségével regnáló IX. Benedek1" pápa kiközösíti Aba Sámuelt és híveit,"2 anathémát"3 mond ki rájuk. A kiközösítés jogcíme Péter trónfosztása volt."4 Henriknek már szüksége van külső támogatásra, morális és politikai alapon egyaránt. Itt visszautalnánk arra, hogy a békeszerződést két egyenrangú fél fogadta el, ezért Henriknek tetteihez szüksége van az általa támogatott pápára. Hasonlóan ezt teszi majd a Gellért legenda is, melyben a húsvéti koronázás megtagadásával, nyíltan szembe helyezkedik a királlyal. Henrik a kiközösítés a hírének birtokában, Szent Péter nevében lép Magyarország földjére és „megfékező, békére kényszerítő”"5 hadjáratot vezetett. A német források igyekeztek ezt úgy beállítani, mint egy szent háborút, mely csupán eszköz, s Isten békéjének111 * 113 114 * 116 a helyreállítását szolgálja Magyarországon. Miért nem veszi figyelembe a király a pápai kiközösítést? Érzelmi, hitbéli meggyőződését felülírja az ország függetlensége feletti gondolat? De talán a válasz most egyszerűbb: mi mást tehetett volna? A határon átlépett a támadó sereg, a király feladata egyértelmű. Mindehhez fontos megemlíteni, hogy Gellérten kívül nem ismerünk olyan püspököt, püspököket, akik elpártoltak volna Abától. Azonban azt sem zárhatjuk ki, hogy a püspök - minden ellentét dacára - ott van a csatában. Nincsenek adataink arra nézve, hogy Gellérttel a csata után mi történik. Nem valószínű, hogy Péter mellé áll, mivel korábban püspöktársaival egyetemben Péterrel szembe helyezkedik. Véleményünk szerint Ménfő után mind III. Henriknek, mind Péternek 111 Egyháztörténeti érdekesség, hogy a kora középkorban, amikor virágzik az egyházban a simónia gyakorlata, IX. Benedek (1033-1046) magát a pápaságot adja el a későbbi VI. Gergelynek (1045-1046). Forrás: GERGELY Jenő 1982. 83. 1,2 így mindazon püspökökre is, akik részesei voltak Péter törvényeinek megsemmisítésében. Lásd: GERICS József 1995. 96. Továbbá fontos megemlíteni, hogy Gerics ebben a publikációjában forráskritikával illeti a Gellért legendákat, elemzése rámutat arra az anomáliára, mely például az ana- théma és Gellért viszonyában feszül. 113 A kiközösítéssel kapcsolatban érdekes kérdés, hogy az nem csupán a királyra vonatkozik, hanem követőire is, így azokra is, akik korábban trónra emelték Abát. Ebben pedig minden valószínűség szerint szerepe volt Gellért-püspöknek is, akire így szintén vonatkozik a pápai bulla. Ennek a kérdésnek részletesebb tárgyalását lásd: GERICS József 1983. 187. 114 GERICS József 1995. 92. 1,5 GERICS József 1995.91. 116 GERICS József 1983. 187. 297
