Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Pláner Lajos: Magyarország első választott királya, Aba Sámuel
Néhány évvel később hasonló helyzetben ehhez hasonló taktikát használt I. András is, aki évi adót és odaadó szolgálatot ígért III. Henriknek, ha megengedi, hogy a királyi hatalom az övé legyen.100 Az országban egyes főúri elégedetlenkedők Aba ellen kezdetek szervezkedni. Az összeesküvés alapja, hogy: Abának nincs vérszerinti ,jogcíme” a trónra, ellenfelei szerint Péternek - az istváni döntés alapján - van. A király miután a békével - egy időre legalábbis - külpolitikailag biztosította magát, hozzákezdett a belső ellenállás felszámolásához. A szervezkedés azonban kitudódott és az 1044-es esztendőben nagyböjt101 idején, Csanádon ötven előkelőt kivégeztet a király. Aba Sámuel ezzel a megoldással - elsősorban Gellért püspöknek köszönhetően - negatív megítélés alá került a szakirodalomban. Véleményünk szerint a szervezkedés a király személye ellen, a felségámlás, a királyi hatalommal szembeni ellenállást meríti ki, melynek megtorlása túl az ünnepkör szakralitásán, mindenképpen határozott fellépést kívánt, ellenkező esetben belső anarchia bontakozott volna ki.102 103 A Csanádi vérengzés ellenére a klerikusok többsége „nem viseltettek idegen- séggefm a király iránt és Aba is kíméletesnek mutatkozott az egyház iránt. Azonban Gellért Csanádi püspök ekkor nyíltan szembe szállt a királlyal és jóslatként bukásáról beszélt. A király nem hallgatatja el a püspököt, nem lép fel ellene, nem áll bosszút. Mindezekből arra következtetünk, hogy ha a király egy püspökhöz nem „merne” hozzányúlni, akkor annak vallási okai is lehettek. Források hiányában nem ismeijük, hogy a püspök személye körül kik és mennyien sorakozhattak fel, így azt sem zárhatjuk ki, hogy a király taktikai okokból hagyja tisztében Gellértet. Több hipotézist is felmerülhet ebben az esetben, annyi azonban bizonyos, hogy Gellértnek nem esik bán- tódása.104 Ezzel a leszámolással azokkal az „ingadozókkal” mentesítette trónját, akik a német fenyegetés árnyékában könnyen meginogtak hűségükben.105 Aba Sámuel, mint azt láthattuk, Péterrel szemben és külpolitikájában nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy kövesse az Szent István-i politikát, azonban úgy tűnik, belpolitikájában nem olyan mértékletes és türelmes, mint azt az Intelmekben találjuk: „ Valahányszor, kedves fiam, ítéletet érdemlő ügy kerül eléd, vagy valamely főbenjáró bűn vádlottja, türelmetlenül ne viselkedjél, esküvel se erősködjél, hogy megbünted; 100 GERICS József 1995. 92. 101 1044. március 7-22. között. 102 Rövid ideig egy ehhez hasonló időszakkal számolunk I. András hazatérésér követően. 103 SZABÓ KÁROLY 1872.26. 104 KANDRA Kabos. 1890. 17. 105 KANDRA Kabos 1890. 88., hivatkozott művében így ír: „...a német hiúság és terjeszkedés napszámosaivá szegődtek.” 295
