Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Pláner Lajos: Magyarország első választott királya, Aba Sámuel
Aba a felperzselt föld taktikáját alkalmazva folyamatosan akadályozta a német csapatok előrenyomulását. Követve az 1030-ban bevált taktikát, a lakosokat és állataikat elhajtotta, a házakat és a felhasználható készleteket felégette. Henrik a gondokat látva nem nyomult tovább az országban. Az addig elfoglalt területeket81 - így a Nyitrai dukátost - szerette volna Péter felügyeletére bízni. Számítása nem vált be, mert a terület előkelői ellenállást tanúsítottak Péterrel szemben,82 így Henrik a kíséretében tartózkodó Vazul-fiak egyikét - minden bizonnyal Béla herceget83 - helyezte a terület élére. A hercegtől a dukátust Aba seregei rövid időn belül visszafoglalják. Jól látható Henrik politikájával kapcsolatban, hogy nem elsősorban Péter ügyét tartotta szem előtt, hanem a birodalmi érdekeket. A hadjárat nem érte el célját, mert Aba a helyén maradt, s az elfoglalt területeket rövid időn belül visszavette. Az „...1042-iki nagy vállalat, melyet a németek oly vérmes reményekkel kezdtek meg, egyszerű rabló hadjárat színvonalára süllyedt /e.”84 A magyar uralkodó béke iránti elkötelezettségének komolyságát mutatja, hogy ezt követően ismét követeket küld III. Henrikhez. Teszi mindezt a nem vesztes pozíciójában, sőt elgondolkodtató, hogy miután a fenti területet visszafoglalta, a király és a császár valójában milyen pozícióban is voltak? Ki vesztette el rövid időn belül az új területeket vagy más olvasat szerint: ki szerezte vissza rövid úton az elfoglalt területeket? Az 1043 pünkösdjén (május 22-én) Padernbornban tett békejavaslatot III. Henrik 1043 augusztusában visszautasítja és ugyanezen év szeptemberében ismét támadást indít, s betört az országba. A német király ezúttal a Duna jobb partján vonul, de Győr előtt a Rábca mocsarainál az előrenyomulás lelassul s nehézzé válik. A helyzet felemás, mivel a támadó német seregek nem ismervén a magyar gyepűrendszert, a vizenyős területen nehezen tudtak mozogni. Aba jelentős sereggel jelent meg a Rábcánál, de kerüli az összecsapást. Henrik felmérve helyzetét elfogadja a tavaszi békeajánlatot és fegyverszünetet85/békét86 köt Abával. A német király tekintettbe vette azt is, hogy a Rábcán és a Rábán való átkelést csak nagy áldozatokkal vívhatja ki. A megállapodás/béke értelmében a következőket rögzítik: a magyar király visz- szaadja a német birodalomnak azt a területet, amit 1030-ban István a magyar király81 Mint hűbért. Lásd: KISS Lajos 1891. 35. 82 Péterrel szembeni ellenállással kapcsolatban lásd: GERICS József 1995. 95., Vő.: KISS Lajos 1891. 35. 83 Más vélemények szerint István unokabátyját: Bonuzlot. Lásd: PRAZAK Richard 2000. 204. 84 KISS Lajos 1891.35. 85 BENDA Kálmán 1983: 84. 86 Ez a Rábczai békekötés. 292
