Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)

Pláner Lajos: Magyarország első választott királya, Aba Sámuel

sághoz csatolt87 (a Fisch, Lajta és a Morva folyók közötti területet), Gizella királyné — a Péter által is csorbított jogainak - helyreállítását is vállalta,88 elengedi a német ha­difoglyokat, négyszáz prémes ruhát, továbbá négyszáz font aranyat fizet. A szerződés megkötése augusztus - szeptember hónapban történt, melynek teljesítését decembe­rig kellett a királynak teljesítenie.89 Történetírásunkban az a nézet alakult ki, hogy Aba számára ez a béke veres- séggel ért fel. Úgy véljük, hogy az adott helyzetben, amikor a támadó nem tudja véghezvinni akaratát, előnyösebb - akár utólag is - elfogadni a korábbi javaslatot. így Henrikről- legalábbis a német kútfőkben - nem az a kép alakult ki, hogy a hadjárata nem ért célt, nem aratott sikert. A magyar királynak taktikai okokból jól jön a felajánlott béke késői elfogadása, még akkor is, ha engedményeket tesz, mert ezzel külpolitikailag biztosítani tudta magát. Még abban az esetben is, ha ez kisebb területi vesztességgel járt, illetve ki­egészült a szerződés anyagi terhekkel is. Úgy véljük, hogy Aba ezt nem a vesztes pozícióban tette meg, sokkal inkább ezen engedményekkel duplán biztosítani akar­ta a magyar határt, taktikai döntést hozott. A magyar király célja az időnyerés volt, egy vértelen átmeneti időszak bizto­sítása. Mivel békét csak két egyenrangú/egyenjogú fél köthet, ezzel Henrik - ki nem mondva, de formálisan mindenképpen - elismeri Aba Sámuelt királynak.90 Ez a megállapodás siker volt Aba számára, mivel Henrik elismerte királyságát, s le­mondott arról - legalábbis átmenetileg -, hogy Pétert visszaültesse Magyarország trónjára.91 Az 1042-es és 1043-as Henrik által vezetett hadjáratok sikertelenségének egyik oka a magyar gyepűrendszerben keresendő. A Dunától északra, a Vág men­tén határvárak álltak, s a Dunától délre az országból kivezető utakat torlaszok, gye­pűk, vízi védművek tagolták.92 Ilyen rendszerek ellen nagyobb létszámú sereggel csak jelentős veszteségek árán volt lehetséges átkelni. A terepen a nehézfegyverze­tű hadseregek nem tudták kihasználni erejüket, így mint korábban II. Konrád ese­87 Ezen a helyen említsük meg Henrik azon ambícióit, melyekkel az apját ért sérelmeket akarta or­vosolni. 88 Itt kérdésként merül fel, hogy milyen jogok nem álltak helyre Gizellával kapcsolatban Aba trónra kerülésével. Két lehetséges kérdés merül fel: az egyik, hogy Gizella ugyanúgy korlátozva van, mint Péter idejében (fizikálisán és javaiban), míg a másik szerint nem beszélhetünk semmilyen fi­zikai korlátozásról, de a Péter által csorbított javakat Aba is visszatartotta. 89 WERTNER Mór 1892. 105. Továbbá lásd: KÖBLÖS József-SÜTTŐ Szilárd-SZENDE Katalin 2000. 21-23. A teljesítést illetően KISS Lajos 1891.36. szerint ugyanazon év András napjáig (no­vember 30.) kell a szerződést teljesíteni. 90 KANDRA Kabos 1890. 78. 91 MAKK Ferenc 1999. 75., Lásd még: SZILÁGYI Sándor 1896. 123. 92 VESZPRÉMY László 2008. 25. 293

Next

/
Oldalképek
Tartalom