Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)

Haider Edit: Stippek József játéktervei a Magyar Nemzeti Múzeumban

mindvégig a Jázmin utcai házban lakott, derék lokálpatriótává és tisztes magyar polgárrá vált. Az 1930-as években új kedvtelése támadt: társasjátékokat tervezett. Lokálpatriotizmusát mi sem bizonyítja jobban mint, hogy első játéktervének címe: Józsefvárosi társasjáték — Térképismertető és közlekedési rendszabályokat megtanító gyermekjáték. (1934) A játékterep Józsefváros térképe, utcanevekkel és ház­számokkal. A villamossal és autóbusszal közlekedő játékosok a kijelölt pályán haladhatnak, az autóval, motorkerékpárral és gyalog közlekedők viszont maguk választhatják az útirányt, de számos kombinációs lehető­ség adott mindkét csoport számára. Ritkán alkalmazott szabály, hogy a játékosok nem egy kiindulópontból, hanem tetszés szerinti helyről indulnak, és a célpontot is maguk határoz­zák meg. A játékban - éppúgy, 1. kép. Vázlatlap a „Józsefvárosi társasjáték” mint a valóságban - a kihelyezett tervéhez. Magyar Nemzeti Múzeum Játékgyűjte- jelzőtáblákat is figyelembe kell mény, Ltsz.: 1984.34. J . „ Dabasi András felvétele. venm‘ Szükség van egy játékve­zetőre, aki ügyel a játékszabály­ok betartására és egy kalauzra, aki a viteldíjat szedi. Egy vagy két dobókockával dobnak, az átszállóhelyekhez továbbjutni, illetve a célba érni csak pontos pont­számmal lehet. A gyűjteményben megvan a játékterep, a kézzel írt játékszabály, és a József­város nevezetes emlékműveiről készült rajzok. (Ltsz.: 1984. 34.) Az ötletes, nem szokványos lépegető játék célja Józsefváros szépségeinek, értékeinek megismer­tetése és a közlekedési szabályok megtanítása. 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom