Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)

Haider Edit: Stippek József játéktervei a Magyar Nemzeti Múzeumban

1. Dobogókői turista - Cserkész játék (1934)

Stippek József kedvelt kirándulóhelye lehetett Dobogókő. Az odavezető út szinte minden elnevezett pontját ismeri, és ezt az ismeretet jó szívvel át is kívánja adni. A játék táblája sajnos nincs meg, de a játékszabály szerint egy hagyományos lépegető játékról van szó. Színtere a Duna és a Dobogókő közötti hegyvidék. Célja megismertetni és megkedveltetni „a magyar történelmi múlt gazdag monda-virágos helyeit”. A kiindulópont Dömös, a végcél a dobogókői Turista menedékház. A játékosok Budapestről indulnak Dömösre vonattal, hajóval vagy autóval, amelyért fizetni kell. Dömösről gyalog mehetnek tovább, vagy a piros jelzésű úton (Dömös-Körtvélyespuszta-Cakónyereg-Jászhegy-Dobogókő), vagy a kék jelzésű úton (Dömös-Szőkeforrásvölgye-Királykút-Dobogókő), illetve az összesen hat, jelzés nélküli útvonalon (Dömös-Malompatak-Poszogóhegy- Üstökhegy-Sárkánybérc-Prédikálószék).

Már Dömösön megkezdődik a történelmi magyarázat, pl. „Itt vakittatta meg Kálmán király Almos öccsét (1114)” és az egész útvonalon minden egyes földrajzi és történelmi nevezetességről szó esik. Majd a lépegetőjátékok szabálya szerint útközben a kiemelt mezőkön meg-megállnak, vagy történik valami, ami miatt a játékos kimarad a dobásból, vagy előrehaladhat néhány mezőt, egy kockával dob, az emelkedőn kettővel, stb. A nevezetes helyek történetéhez tartozó szöveget a játékvezető felolvassa.

A játéktábla nincs meg, ezért nehezebb is elképzelni ezt a „minden út Dobogókőre vezet” játékot. A játék ötlete szép, és tartalmas kutatómunka van mögötte, de a játékmenet kissé hosszú. A játékleírás is terjedelmes: hat nagy, kézzel írott oldal, ami egyébként nem ritka az oktató típusú játékok esetében, de ehhez a játékmenetnek fordulatosabbnak kellene lennie. (Ltsz.: 1984.37.)

2. Svábhegyi turistajáték (1935)

A Svábhegyi turistajáték első kiemelt, piros mezeje (akciómező) Martinovics és vértanú társai sírhelyét jelöli, ahol a játékosok egy szál virággal adóznak a hősök emlékének azzal, hogy egy játékpénzt fizetnek a pénztárba. A második piros mezőn Hentzi tábornok - aki Budavár 1849-es ostromának osztrák parancsnoka volt - sírja található, ahonnan a játék utasítása szerint hátat fordítva fúthatnak előre a játékosok a 12. mezőre. A 43. mező az I. világháború svábhegyi hőseinek emlékműve, később feltűnik az Eötvös-szobor, a Jókai-emlékszoba, majd a 66. mezővel, a Széchenyi-kilátóval zárul a játék első része. A győztes a kilátó árbocára felvonhatja a nemzeti lobogót, és megkapja a kasszából a pénznek az egyharmadát.

69