Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
Peterdi Vera: Ritka kincsek - Füleki fajátékok a Magyar Nemzeti Múzeumban
Peterdi Vera RITKA KINCSEK FÜLEKI JÁTÉKOK A MAGYAR NEMZETI MÚZEUMBAN 2007-ben a Magyar Nemzeti Múzeum játékanyaga egy hajdani kis játéküzem készítményeivel gyarapodott. A manapság ritka gesztusként a múzeumnak ajándékozott tárgycsoport több szempontból is unikálisnak tekinthető. Elsősorban azért, mert a darabok - négy, fából készült állatfigura - olyan játékkészítő műhelyből származnak, amelynek termékeiből jelenlegi ismereteink szerint eddig összesen is talán csak egy tucat került közgyűjteményekbe. így nem csoda, hogy jórészt feltáratlan, publikálatlan1 a készítőhely története és tevékenysége. (Igaz, a többi magyar játéküzem tárgyai sincsenek túlzottan képviselve a múzeumok anyagában, a feldolgozásukról nem is beszélve!) Másrészt azért, mert annak ellenére, hogy a nagy múltú és jelentőségű, tradicionálisan magyar egykori település, Fülek (ma Fil’akovo)1 2, ahol a játéküzemet magába foglaló gyárterület 1 Füleki fajátékokról illetve a játéküzem tevékenységéről a tárgyak kapcsán a teljesség igénye nélkül, már többen is írtak: KALMÁR Ágnes, 2002.; GERENCSÉR Kinga, 2001.; CSAPÓ György, 1984., stb.; néhány, a Soproni Faipari Főiskola hallgatói által készített szakdolgozat is említést tesz ezekről. A füleki zománcgyár történetét komplexen feldolgozni készülő Agócs Attilának, a füleki Városi Helytörténeti Múzeum igazgatójának szintén szándékában áll kutatásokat végezni a játéküzemmel kapcsolatban a helyi, illetve a múzeumi kéziratos és levéltári forrásokra támaszkodva. 2 A Losonci-medence délkeleti peremén, a Mátra-Sajó területhez tartozó Cseres-hegység (a Cserhát északkeleti nyúlványa) területén, a füleki árokban, a Béna-patak völgyében, a hajdani Nógrád vármegyében fekvő település első írásos említése - vára kapcsán - 1246-ból származik. Csák Máté, a Perényiek, Brandysi Ján Jiskra, Bebek Ferenc birtokolták többek között. A 16. században kézműves központként funkcionált. A 17. században Nógrád, Hont, Heves és Pest vármegyék székhelye volt. Várának kapitányai: Bosnyák Tamás, Wesselényi Ferenc, II. Koháry István, stb. 1682-ben Thököly Imre hadászati okokból a várat és a települést leromboltatta. Már 1423-tól mezővárosi rangot kapott, a 19. században pedig járási székhelyként szerepelt. Kastélyai, kúriái a 18-19. században épültek. A 20. század elején megnyíló zománcgyára nagy változást, jelentős fejlődést hozott a térség életébe. 1910-ben 2665 lakosa még mind magyar, 1991- ben a 10451 fos lakosságnak már csak 68%-a. 1919-ig és 1938-1944 között Magyarországhoz tartozott. MAGYAR Nagylexikon, 1999. 375-376. - Fülek városában már az Árpád-házi királyok idejében is virágzott a fa-, cserépedény-, bőr- és szövőipar - utal rá KALMÁR Ágnes 2002. 103. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2013. 49
