Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)

Peterdi Vera: Ritka kincsek - Füleki fajátékok a Magyar Nemzeti Múzeumban

található, most külföldnek számít, a kis játékállatok magyar termékek. Gyártá- suk/kelétkezésük idején ugyanis a város éppen, megint és még Magyarországhoz tartozott - amely tény szintén nem könnyíti meg a kutatást. Harmadrészt azért, mert a nagy szériában gyártott füleki fajáték fogalom volt a Horthy-korszak-vég Magyarországán, sőt a vagonszámra exportált mennyiségnek köszönhetően3 Európa-szerte is. Az, hogy ellentmondás van a jelentős mennyiségű, közkézen forgó fajáték és ezen játékok gyér múzeumi előfordulása között, jól magyarázható: az ilyen típusú hétköznapi, ugyanakkor korjellemző, közkedvelt korosztályos használati eszközök csak magánemberek tárgyi világában fordulnak elő. Ott is kizárólag emlékbe, nosztalgiából elrakott darabokként őrződnek meg, jellegüknél fogva gyakran erősen elhasználódva, s nem kerülnek sem a műtárgykereskedelem hívogatóan izgalmas, pénzbeli értékkel kifejezhető, megszerezni vágyott anyagcsoportjai közé, sem a közgyűjteményi felajánlások előterébe - viszont gyakran kerülnek kidobásra. Esetünkben is múlt- és emlékőrző szerepben, korántsem agyonféltett, inkább nagyon is intenzíven használt játékokként maradtak meg, s csak múzeumunk javára váltak meg tőlük, igaz fájó szívvel, azon egykori tulajdonosaik, akiknek megadatott ezeket idáig „zsugorgatni”.

A műtárgyak múzeumba kerülése általában prózai körülmények között zajlik: felajánlják őket ajándékba vagy eladásra, vagy maga a muzeológus talál rá valamilyen izgalmas/hiánypótló darabra, esetleg célgyűjtéssel feltérképezi a keresett tárgycsoportot. Itt ennél kissé bonyolultabb a gyűjtés háttere. A kapcsolatfelvétel előzményeként értesítést kaptam arról, hogy a füleki Városi Múzeumban a zománcgyár alapításának 100. évfordulójára emlékezve kiállítást nyitottak.4 A centenáriumi tárlat megtekintésére kollégákkal közös szakmai kirándulást szerveztem, sőt a gyár termékeinek közismert térségi magángyűjtőjénél is látogatást tettünk.

3 Hulita Vilmos, 1947. szeptember 21. - Itt mondok köszönetét Agócs Attilának a levélmásolat rendelkezésemre bocsátásáért.

4 Az időszaki kiállítás „Százéves a füleki zománcgyár” címmel 2006. június 2 - szeptember 30. köztött volt látogatható. Az akkor még a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria történészeként dolgozó Agócs Attila és Jacsmenyik József, a Városi Múzeum az idő szerinti vezetője rendezte. A kiállításról többek között a felvidéki ÚJ Szó adott híradást 2006. júniusi számában. - Itt 2012. január 26 - március 23. közti nyitva tartással is fajátékokat bemutató kiállítás készült „Faetűdök XII. — Fajátékok” címmel Maria Roskova rendezésében, olyan tradicionális jellegű és szerkezetű játékok bemutatásával, amelyek előállításánál a népi hagyományokra építettek. Erről az anyagról a Kis Áron Magyar Játék Társaság lapjának, a Forgó-nak a Meghívó rovatában közöltek rövid hírt, idézve a rendező koncepcióját is. FAETŰDÖK XII. - Fajátékok... 2011. 4-5. - A jelenkori fajátékkészítők és a ma is működő füleki gyár közti kapcsolatot az üzem által alapított helyi szakközépiskola (Ecoltech) tevékenysége biztosítja. Agócs Attila szíves közlése.

50