Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
Kalmár Ágnes: 30 éves a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely
A 30 év alatt itt dolgozó munkatársak választott szakterülete, a személyes elhivatottság és pályakép irányította az egyes alkalmazottak gyűjtői tevékenységét. A néprajzkutató érdeklődését elsősorban a játszás tevékenységének kutatása kötötte le, és ennek leírásával ábrázolta kultúrtörténetünk ezen izgalmas szeletét, amiben helyet kaphattak a tárgyak is. Ez utóbbiak értékét azonban elsősorban a használat tartalma határozta meg. A művészettörténész a tárgyakon, azok szín- és formavilágán keresztül közelíti meg a bennük lelhető gondolatokat és fő jellemvonásokat. Ebből is fakad a gyűjtés tartalmának különbözősége, annak műtárgyakban vagy leírásokban, illetve ezek együttesében való megjelenítése. Egy nagyszabású, közös feldolgozói munkát kíván a különböző szakterületek egyidejű szemlélete, a tárgyi és szellemi archívum egymás mellé rendelése, a folytonosan változó világ alakulásának követése. Mindez feltehetőleg a számító- gépes nyilvántartás nagy rendszerében mutatkozhat meg előttünk első ízben. A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely ezért csatlakozott az akkreditált Munyír, illetve továbbfejlesztett változata, a Minas programhoz. Múzeumalapítás és a kezdetek Térjünk vissza az 1979-es évhez, amikor megszületett a kettős rendeltetésű intézmény alapításának gondolata. Az 1979-es esztendő Magyarországon az UNESCO által előző évben meghirdetett Nemzetközi Gyermekév szellemében telt el. Egymást követték a különleges rendezvények; eddig szokatlan alkotótáborok és a gyermekkultúrával foglalkozó kiállítások. Ennek fő állomása volt a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett ’79 Játékkultúra kiállítás4, amelynek egyik részletét jelentették a Nomád Nemzedék5, a Fiatalok Népművészeti Stúdiótagjainak alkotásai. A nagyszabású és rendhagyó bemutatóról a szemléltető képek, majd néhány, e körbe tartozó tárgy került a Játékmúzeum gyűjteményébe; Kardos Mari, Dugár János, Nagy Mari és Vidák István, Galánfi András, mellettük Nagy Kristóf és Nagy Bertalan munkái megadták az alaphangot az éppen csak formálódó gyűjteménynek. A nagyszámú, és sok esetben napjainkig megoldásra váró szakmai kérdések felvázolására kerül itt megjegyzésre, hogy a vitás kérdésekhez tartozik e tárgyak besorolása és rendszerezése; miszerint a gyűjtőtől 4 A kiállítás 1979. október 16 - november 18-ig volt látható. Rendező szervek: Népművelési Intézet, Magyar Nemzeti Galéria. Az alkalomra azonos című katalógus jelent meg a kiállítók felsorolásával, valamint egy ezzel közös mappába helyezett képes lapokkal. 5 Csoóri Sándor kifejezése. Azonos címmel megjelent könyv; BODOR Ferenc: Nomád nemzedék. Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1992. 34
