Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
H. Szilasi Ágota: „Mese-mese, mesd el...” Lesznai Anna képmeséi a hatvani Hatvány Lajos Múzeumban
szimbóluma, a valóság elemeiből kiinduló, de saját törvényszerűségei szerint alakított egységes, homogén, a hétköznapi, tapasztalati valóságon felülemelkedő, az elérhetetlen teljességre vágyó autonóm világ modellje. A témával Lesznai gyakran foglalkozott naplójában: ,y\ mese az abszolút lélekvalóság kifejezése. Itt rokon az ornamentikával, mely szintén lelki törvények (...) érvényesülése: a térbeli egysíkúság szimbóluma a léleksíkra hozatal általi egysíkúságnak. 39 (...) Az ornamens nem az „ én hangulatát ” próbálja visszaadnir de mintegy az isteni rend töredékes morzsáit keresi össze. (...) A misztikus istenegyesülési élmény - ha nem szent éli - mese- és ornamentumszerü. ”40 A társadalmi közegnek e megingása természetesen Lesznai világába is beszivárgott. Menedékhelyként azonban ott volt számára a kert, a mesekert (a lélek és a természet teljes azonosulásából létrejött öntörvényű világ), melyből minden életérzését fakasztotta, s melyhez, mint jól ismert biztonságos közeghez sokáig visszatért verseiben, de regényében s meséiben is. A lélekazonosságban feloldódó személyisége visszatalált a gyermekkori édenbe (a körtvélyesi kastély titkokkal teli kertjébe), az objektum és a szubjektum összeolvadásának állapotába, a „ lélek keletkezésének mítoszába ”.41 „ ...Ha kertem nem volnál, bizony én sem volnék, Néma hullámokba nyomtalan omolnék... ” A kert — LAjánlás a kertnek (Edénkért, 1918 - Kner nyomda) Ars poeticája innen fakadt, melynek alaptétele az érzelemmel, moralitással áthatott emberszeretet volt. Ennek formája pedig egy másik valóságsíkon, az abszolút igazság szintjén megformált, mágikus szavakból és csodalényekből megszült mese-valóság lett. Mesekép-képmese.42 - E fogalom által érthető meg talán, hogy Lesznai versei és életrajzi ihletésű regénye, hímzéstervei, rajzai és festményei egymás nélkül értelmezhetetlenek s éppen a képi és verbális mesélés állapotában olvadnak eggyé, egy folytonosan megélt mesevilággá. A megváltott dolgok művészetévé az ornamentika fogalmán keresztül. 39 Sorsával tetováltan önmaga. 2010. 138 4U Sorsával tetováltan önmaga. 2010. 130. 41 VEZÉR Erzsébet 1979. 85. 42 Bajkay Éva szóhasználata, bár ő az 1920-as években megszületett falusi-paraszti életképjellegű festményeire érti elsősorban. Lesznai Anna kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. (Katalógus. írta: Bajkay Éva) Budapest, 1976. 7. 204