B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)
Varga Zoltán: A Kárpát-medence filogeográfiája - rövid összegzés
Néhány faj esetében pedig egyenesen az derült ki, hogy a jelenleg Európában legelterjedtebb genetikai változatok gócterületei magában a Kárpát-medencében, illetve a Kárpátokban voltak. Ez először a barna medvénél ( Urs us arctos) bizonyosodott be (2. ábra), amelynél mély genetikai eltérés mutatkozott a dél-európai hegyvidékek reliktum jellegű népességei és a közép- és észak-európai területeken általánosan elterjedt populációk között (Saarma 2007; Valdiosera et al. 2007). Hasonló helyzet tárult fel a keresztes vipera (Vipera berus) esetében is. A Kárpát-medencei eredetű génállomány egészen Észak-Skandináviáig és Oroszországig hatolt, míg a Dunántűi déli területeit a balkáni eredetű népesség érte el (Ursenbacher et al. 2006). Különlegesen érdekes az erdei pocok (Chlethrionomys glareolus) filogeográfiai tagolódása. Már régebben is tudtuk, hogy ez a faj a Würm-eljegesedés mélypontjai idején sem tűnt el a Kárpát-medencéből, és ennek alapján Kretzoi Miklós (szóbeli közlés) sejtette, hogy ennek a fajnak két eltérő népessége kell hogy legyen a Kárpát-medencében. Ez két lépésben be is bizonyosodott. Egy korábbi közlemény (Deffontaine et al. 2005) még csak azt posztulálta, hogy kellett, hogy legyenek ennek a fajnak ún. nem-mediterrán menedékterületei is, majd egy évvel rá, egy következő közlemény (Kotlík et al. 2006) mutatta meg, hogy a közép-európai erdei pocok populációk a kárpáti eredetű népesség leszármazottai. 2. ábra. Würm-jégkori menedékterületek és terjedési irányok Európában. Árnyalt pontozott vonallal határolt szürke foltok, folytonos fekete nyilakkal: a bükk (Fagus sylvatica) menedékterületei és terjedési irányai. Világos pontokkal határolt területek és pontozott nyilak: a barna medve (Ursus arctos) kárpáti menedékterülete és terjeszkedési irányai. Halványszürke, pontozott vonalakkal határolt foltok Kelet-Európában: kontinentális fajok (fó'leg rágcsálók) fennmaradási, ill. terjedési gócterületei. Több forrásból, átrajzolva. 79
