B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Matskási István: Interaktivitás: divat, mítosz vagy valóság?

módszernek az, hogy a tesztelést végzők tudják, hogy figyelik őket, ezért „viselkednek", igyekeznek teljesíteni a vizsgáló által várt eredményeket, hiányzik a spontán motiváció. Nem tájékoztatott tesztelés: a vizsgálat során kiteszik a kiállítótérbe az interaktív egységet, a látogatók zavarása nélkül, a háttérből figyelik az egységet használók munkáját. Ez a módszer reálisabb eredményeket hoz, hiszen olyan körülmények között folyik a vizsgálatot, amilyen körülmények között a későbbiekben az egységet használni fogják. Hátránya, hogy nehezebb kiszűrni a biztosan a célcsoportba tartozó látogatókat és kevesebb információhoz lehet jutni. Mi a definíciója egy sikeres interaktív tárgynak, tárgy egységnek? Az a sikeres interaktív, amelynél nem működnek olyan akadályok, amelyek meggátolják a látogatót az egyszerű és élményt nyújtó, örömet szerző eredményes használatban. Melyek ezek az akadályok: - emocionális akadály: a látogatót a tárgy nem inspirálja a használatban, mert nem tartja hitelesnek, élvezhetőnek, izgalmasnak, nem látja át a használatát, - fizikai akadály: a látogató nem képes használni vagy megérteni a tárgy formáját, dizájnját, nem képes kezelni a látogatói felületet, nem érti meg hogyan történik a kezelés, irányítás, - intellektuális akadály: a látogató nem érti meg az üzenetet, vagy nem érzi, hogy érte van az interaktív tárgy, hiányzik a világos startpont, a választási lehetőségek szétfolyók, túlterhelik a látogatót, nehézségek árán tudja csak felépíteni a felfedezéshez vezető utat, ezért sokszor idő előtt feladja. Hogyan jelzi az interaktív tárgy a látogatók számára a fizikai használatba vétel lehetőségét és az intellektuális megértést? A fizikai kialakításnak segítenie, vezetnie kell a látogatót abban, hogy mit kell csinálnia, mit várhat el, hogy honnan kell indulnia, de azt is jeleznie kell, hogy a használat során hol állhat meg, mert gondolkozik a folytatáson. Az interaktív egységet el kell látni „használati utasítással", azaz világosan értelmezhető feliratokkal, jelekkel. A pontos feliratok a legjobb kulcsok ahhoz, hogy megértsük, hogy mire való az objektum és mit tegyünk vele. Ez segíti a látogatót a megértésben. Az útmutató persze a szöveg helyett lehet egy ábra, egy kép, egy led kijelző, vagy akár egy videó is. Fontos a szöveg akkor, ha gyerekek interakcióját várjuk el, mert ekkor a felnőtt segítőket támogatja útmutatást és ötleteket adva a felfedezés élményéhez, a gyerekek munkájának támogatásához. A látogatók általában nem tudják, és nem szeretik követni a hosszas használati utasításokat, ha késik egy interakció eredménye, ott hagyják az eszközt, sokszor abban a hitben, hogy elromlott a be428