B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Matskási István: Interaktivitás: divat, mítosz vagy valóság?

Az alapvető kérdés az, hogy hogyan tudják az interaktív tárgyak a leghatásosabban lekötni és motiválni a látogatót? Több követelmény is van, amelyet teljesíteni kell a cél eléréséhez, de végső soron minden tárgynak legalább egy kritériumnak meg kell felelnie a következők közül: - ösztönözzön belátható felfedezésre, ahol a látogató irányítja a folyamatot, de van választási lehetősége, sőt a munkájának kezdetekor hipotézist alkothat saját interakciójáról, - kínálja fel a kihívást, ami a látogatót lelkesíti és ösztönzi abban, hogy elérjen egy kívánatos célt, - biztosítsa a tartalomnak megfelelő célhoz a helyes utat, (azaz ne legyen megtévesztő), - keltse fel a látogató kíváncsiságát, legyen meglepő, vagy legyen szokatlan, különös, ami a látogató találékonyságát is igénybe veszi, - legyen esztétikus, nyújtsa a tudományos jelenség vizuálisan is szép demonstrációját, - adjon lehetőséget a társas megoldásokra, azaz más látogatókkal történő interakcióra vagy kommunikációra, közös munkára. A fejlesztőnek mindig tisztában kell lennie azzal, kiért van a tárgy és milyen tanulási eredményt várunk tőle, de ami alapvető fontosságú, (bár magától értetődő), hogy tudományosan hitelesnek kell lennie a közvetített tudásnak, információnak. Mielőtt kikerül a kiállításba, vagy beépítésre kerül az interaktív egység célszerű és melegen ajánlott, hogy a prototípust teszteljük. A kipróbálás (tesztelés) során kellene kiderülnie azon korlátoknak, amelyek akadályozzák, vagy megnehezítik az egység használatát, a muzeológus által megszabott, kívánatos cél elérését. Három olyan kritérium van, amely a tesztelés megkerülhetetlen szempontját jelenti: - motiváció vizsgálata: azaz akarja-e használni a célcsoportba tartozó látogató a tárgyat, élvezi-e a használatát? - a használhatóság vizsgálata: tudja-e, felismeri-e a célcsoportba tartozó látogató, hogy hogyan kell használni az interaktív tárgyat, tudja-e mit kell vele tennie? - a tartalom vizsgálata: érti-e a célcsoport látogatója mi végre van a tárgy, kifejeződik-e világosan a kulcs-üzenet? A tesztelést kétféle módszer szerint lehet lebonyolítani. Az egyik, amikor tájékoztatjuk a látogatót (a tesztelő személyt) a célról, a másik, amikor nem. Tájékoztatott tesztelés: a vizsgáló toborozza a célcsoportba tartozó látogatókat, tájékoztatja őket a feladatról, azaz arról, hogy próbálják ki az interaktív egység használatát. Eközben figyeli és értékeli a látogatók munkáját. Ennek a módszernek előnye, hogy a tesztelő személyek biztosan a célcsoportba tartoznak, az előzetes tájékoztatás alapján tudatosan fordulnak a feladat felé, „értik" az interaktív egységet, így a vizsgáló több és egyértelmű adatokhoz jut. A hátránya ennek a 427