B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Szalainé Király Júlia: Dávidkáné és Az öreg tekintetes - A hétköznapi történéseken túlmutató sorsok Gárdonyi kisregényeiben

Gárdonyi felfedezéséhez meg kell ismernünk írói szándékait, indítékait is. Megvizsgálva írói hagyatékát - napló feljegyzések, cédulák, könyvbejegyzések láthatunk művei mélyére, érthetjük meg üzenetét. Olykor csak megörökíteni szeretett volna egy-egy felismerést, míg máskor emberi sorsok izgatták. A legtöbbször azonban mélyebb összefüggésekre döbbent rá gyakori elmélkedései során, s ezek a magvas gondolatok ötvöződtek a történésekbe. „Ne dekoráld az életet, hanem világíts bele! "

4. A címben említett művek nagyszerű gyakorló pályái voltak a tudatosan dolgozó, önmaga számára mindig pontos célt megfogalmazó Gárdonyi számára. Ezeket a kisregényeket még akkor írta, amikor kereste önálló hangját. Még nem születettek meg titkosírásos Mesterfüzetei, de gondolatban már formálódtak a mesterfogások. Mindkét mű nagyszerű előképe a későbbi Gárdonyi életműnek. A kisregények szorosan kötődnek az Egri csillagok című regény munkálataihoz. A Dávidkánéi a szükség keltette életre, s gyakorlatilag az Egri csillagok „helyett" íródott, Az öreg tekintetes pedig az Egri csillagok utáni „pihenés" szülötte. A Dávidkáné című művével a történelem-írást gyakorolhatta, Az öreg tekintetes pedig a jellemek megformálásában adott sok tapasztalatot Gárdonyinak. Legelső kisregénye „A kékszemű Dávidkáné" egy véletlennek köszönhette születését. Az Új Idők című folyóirat folytatásos történelmi regényt kért íróitól. Gárdonyi ekkor látott hozzá az Egri csillagok megírásához, de folytatásos regényt írni nagyon nehéznek bizonyult komoly regényírói tapasztalat nélkül, s rá kellett jönnie, hogy történelmi ismeretei is hézagosak egy ekkora munkához. Dávidka és Dávidkáné alakja gyermekkori ismerősei Gárdonyinak. Olyan pesti városligeti Zoli bohóc-termetű, macskanézésű földmunkás, akitől kisiskolás korában mindig ösztönös félelemmel rettegett, s elkerülte, ha távolról megpillantotta. Ez a gyermekszív-dobogtató félelemérzés megragasztotta alakját képzeletében, s nagyon meglepte, amikor hallotta, hogy éppen az ő elemi iskolásideálját kényszerítették Dávidkához a vagyonleső, lányuk javát túlságosan is kikereső szülők. Már nem emlékezett határozott vonalakban a kislányra. Nem is törődött volna sorsa fordulásával, ha nem éppen ilyen szerencsétlen. A hír mégis fojtogatta a mellét. Mozdított gondolatain, s áttolta a történetet a török csetepaték idejére. A történelem gobelinjére rászőtte Tegzős Ilona alakját... Az Egri csillagokból valóban érdemes volt Tegzős Ilona kék szemébe pillantani."

5 A közvetlen ötletet az Egri csillagok írása közben végzett kutatások során talált kiskőrösi boszorkányper iratai adták. Kiskőrös történelmének tanulmányozása, 4 GÁRDONYI Géza 1974. 56. 5 GÁRDONYI József 2008. 286-287. 399