B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Szalainé Király Júlia: Dávidkáné és Az öreg tekintetes - A hétköznapi történéseken túlmutató sorsok Gárdonyi kisregényeiben

a rövid lélegzetű, de nagy gonddal megírt történet Gárdonyit a regényírók közé emelte. A Dávidkáné fogadtatásáról Dr. Nagy Sándor részletesen ír a Gárdonyi közelében című tanulmánykötetében.

6 Két dolgot emelnék ki: a Budapesti Hírlap Gárdonyi jellemábrázoló készségét, jó megfigyeléseit és a kifejezés színességét emeli ki, a Magyar Hírlap pedig a regény egészét dicsérte; „A regény kompozíciója egységes, világos, a meseszövésben minden megvan, ami ahhoz kell, hogy folyvást ébren tartsa a kíváncsiságot. Az alakok pompásak; kivált a betyár, a Kis Andor apja, valóságos remek, Gárdonyinak ezt a regényét az újabb magyar irodalom legjobb alkotásai közé soroljuk, amint megérdemli. "

7 Gárdonyi történelmi hűségre való törekvésétjellemrajzait számos korabeli és későbbi kritika és elemzés is pozitívan értékeli. Arról viszont nem esik szó, ami e regényeket olyan színes olvasmányokká, szerethető könyvekké, s ami Gárdonyit az olvasók egyik „kedvenc" írójává teszik. Valóban gondos történelmi kutatómunkát végzett, valóban jól felépített jellemekkel operált. De hogyan épültek fel ezek a jellemek, hogyan váltak szerethetővé, s hogyan vált izgalmassá a történet? A Dávidkáné című kisregény két árva fiatal reménytelen szerelmének története. Kitaszítottak: Kis Andor édesapja rovott múltja, Ilona pedig árvasága miatt. A regény azt a néhány eseményt meséli el, ami lehetőséget adna arra, hogy újra teljes életet élhessenek. Gárdonyi rövid élethelyzeteket villant fel, apró snittekkel ábrázolja a hősök emberi és társadalmi környezetét, jellemeit szűk térben, kevés vonással rajzolja meg. Ezt a kevésnek tűnő írói eszközt azonban olyan kiszámítottan, átgondoltan használja, annyira a helyén kezel minden eszközt, hogy tökéletesen értjük a korszakot, nyilvánvalóak lesznek a jellemek, tudjuk ki és mi a jó, illetve ki és mi a rossz. A kisregénnyel kapcsolatban fontos, hogy néhány szót ejtsünk a történelmi háttér festéséről. Az író éppen egy nagy munka előtt állt, melynek célja egy új alapokon nyugvó történelmi regénytípus kidolgozása volt. Ha úgy tetszik, ez a kisregény a bevezető, alapozó mű. Jellemeket, hősöket kellett úgy ábrázolni, hogy a történelem szerves részévé váljanak, s ezt a történelmet úgy kellett megfesteni, hogy ne színfal legyen, hanem valóban éljenek, mozogjanak, érezzenek benne a szereplők. Nem lehettek nehézkesek, valóságossá, szerethetővé és gyűlölhetővé kellett alakítani őket. Gárdonyi mindjárt a regény elején fontosnak véli, hogy tisztázza a történések idejét. Egy különleges mondatba fűzi egybe hőse és a korszak bemutatását. „Fiatal parasztlegény. Azt lehetne mondani, Napóleonhoz hasonlít. De bolondság volna az ilyen összehasonlítás, mert ebben az időben, mikor ez a legény Kőrös városa felé igyekszik, Napóleonnak még az öregapja sincs a világon. Az esz6 NAGY Sándor 2000. 46-47. 7 Magyar Hírlap, 1899. március 25. 400