B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Császi Irén: Népi játék, mint kulturális hagyomány - A forgóhinta hagyományos változatai

Az ördöggel való megnevezés utalhat a forgóhintán forgó személy állapotára, aki az ördög hatása alatt áll, ördögi játékot folytat. A gyors forgás következtében szé­dül, repül, forog, s ez által egy más állapotba kerül, ami már nem világi, hanem egy köztes állapot föld és ég között, esetleg transzállapot mely a túlvilági nega­tív erőkkel való kapcsolatteremtést hordozta magában. Akár a magyar néphit haj­dani táltos szerepköre őrződött meg, melyhez a körforgó, ördögló, (Nyitra), ló szerepbe is kerül, mint a levegőben repülés és száguldás segítője. A déli és kele­ti palócok a természetfeletti lényekkel való érintkezés módját, az elragadtatik szóval jelölik. El van ragadtatva mondják, nem tud magáról semmit, az ördög bújt belé. 4 5 Gyakran keverednek az ördöngösséggel a boszorkányság tulajdonsá­gai, pl. a levegőben repülést a boszorkány esetében a forgószél segíti, de a táltos vagy a garabonciás is tud forgószelet támasztani. 4 6 Orhalomban úgy mondták, ha forgószél van, gyorsan fel kell kapni egy szitát, s azon keresztül meglátja a bo­szorkányokat. 4 7 Gyermekjátékaink szövegében a középkori istenítéletek emléke tükröződik, ide tartoznak az „Angyal vagy-e, Ördög vagy-e?" játékok, melyben a kérdésre vá­laszoló gyermek, ha elneveti magát, ördög, ha nem angyal. Ez a mozzanat a virág­neves vagy a „Sánta pipás játékban is megtalálható. 4 8 Érdekes szókapcsolatot ele­venít fel az ördögmalom elnevezés. Gyermekjátékaink között már Kiss Áron 189 l-es gyűjteményében közli az Angyal és ördög játékokat, többek között ide so­rolja azokat, melyek szövegleírásában az ördög a malomba megy. Pl. „Elment ör­dög a malomba, elszakadt a zsák madzagja, Hull a borsó...hull!(Jászberény)" 49 vagy „ Ördög megyeri malomba, követ köszörülni...(Sima, Hadad) " 5 0,, Ördög megyen malomba, Bűrt viszen pokolba...(Hajdúszoboszló)" 5' Nemcsak a szövegben, a ját­szásmódokban is hasonlóságot mutatnak. Mindre jellemző a forgó mozgás, leg­többször forgás közben mondják, vagy dalolják a fenti sorkezdésű énekeket. Ördögmalom, ördög és malom, ördög és a malomban dolgozó molnár kapcso­latára a magyar néphit a természetfeletti erejű személyek közül az ördöngös mol­nár alakjához fűz hiedelmeket. Az ördöggel szövetséges molnárnak, molnárinas­nak és a malomnak a népi hitvilágban sokrétű szerepe van. Ördögi segítséggel ké­pes a molnárlegény a malmot megállítani, seprűnyélen lovagolni, zárat kinyitni, 4 5 DIÓSZEGI Vilmos 1983. 98-99. 4 6 HOPPÁL Mihály 1979. 208. 4 7 BARNA Gábor 1989. 619. 4 8 LÁZÁR Katalin 1997. 58. 4 9 KISS Áron 1981. reprint 1984. 263. 5 0 KISS Áron 1981. reprint 1984. 263. 5 1 KISS Áron 1981. reprint 1984. 264. 337

Next

/
Oldalképek
Tartalom