B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Császi Irén: Népi játék, mint kulturális hagyomány - A forgóhinta hagyományos változatai

ill. leejtését végezte.

4

2 A főtengelyből kiálló fatüskék szerkezetileg hasonlóságot mutatnak a sürgőkalla tengelyre rögzített rúdjával. A népi hitvilág, a kultúra legarchaikusabb területe, fennmaradásának egyik örökítője a gyermekfolklór, a népi gyermekjáték. A gyermekjátékok ősi hitvilágra utaló emlékét, mágikus jelentőségét legtöbbször a játék szövege, dallama, a játék elnevezése, vagy a hozzá kapcsolódó mozdulatsor őrzi. A forgóhinta változatos területi elnevezéseivel, ördög vagy kutya előtaggal hitvilágunk töredékét mentette át. 2. Gyakori az ördög előtaggal használt elnevezés: ördögmotolla, ördögszekér, ördögmalom, ördöghinta, ördögkerék, ördögló, ördöglóginya, ördögsotó. Az ördög alakja a magyar folklórban, a néphit, a népi vallásosság a népköltészet, a mese, a hiedelemmondák és népi színjátszás területein közismert volt. A16. és 17. századi egyházi források szerint minden, ami komolytalan, világi „az ördög sugallata", mindenfajta mágikus eljárás, amelyet a néphit egyébként különböző természetfeletti lényeknek, természetfeletti erejű személyeknek tulajdonított, az egyház szerint az ördög műve volt. ill. e lények az ördög szövetségesei voltak.

43 Esetünkben a forgóhinta ördöggel való kapcsolatba hozása eredhet a játékfolyamat veszélyességéből, ördögi tulajdonságából, melyre Ipolyi Arnold hozott példát. A Magyar Mythologia c. gyűjteményében már 1854-ben közli az ördög név jelentéseit. Az ördög szekere táj szó, „veszedelmes, nyakatszegő, kezet s lábat, törő játék, Balatonmellékén. "

4

4 2. kép. Gyerek hajtóka. Kelemen Béla kerékgyártó készítette Mikófalván, 1910 körül. DIV Néprajzi Gyűjtemény 71. 15. 5. Lónyainé Nagy Éva felvétele, 2005. 4

2 FI LEP Antal-SZOLNOKY Lajos 727-730. 4

3 PÓCS Éva 1981. 127-128. 4

4 IPOLYI Arnold 1854. hasonmás kiadvány 1987. 47. 336