B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Bihari-Horváth László: Szarvaskő „etnomalakológiája” - Az éti csiga gyűjtögetése és fogyasztása egy Heves megyei lokális közösségben

Az ágazat (belsőleg szabályozható) makrogazdasági folyamatai összességében a természetvédelmi előírásoknak megfelelően alakulnak. Azonban az előírások csakúgy ismeretlenek a csigagyűjtögetők széles tömege előtt, ahogy a makrogazdaság működése is. A csigagyűjtögetés szerepe Szarvaskő mikrogazdaságában A Heves megyei Szarvaskő a Bükk-hegység lábánál, az Eger-patak szűk völgyében fekszik, Egertől 10 kilométerre, északra. Évszázadokon keresztül az egri püspök birtoka volt. Lakossága soha nem haladta meg az 500 főt, 2010-ben csak 375 fő volt.

4

5 Kicsiny lakosságszáma területe alacsony népességeltartó képességéből adódik. Szántóművelés alá vehető határa, mely a falu feletti fennsíkra esik, mindig igen szűkös volt, de védelmére - jelentőségétől jóval nagyobb - gondot kellett fordítani, ugyanis a falut környező kiterjedt erdők vadjai rendre kárt tettek benne. A művelt határon települt a falu ólaskertjének tanyabokra is, melyet csak körülményesen lehetett a távoli faluból megközelíteni.

4

6 Szarvaskő hagyományos gazdaságában nem is a földművelés, hanem az állattartás dominált, amely azonban teljesen leépült a szocialista gazdaság rendszerében. A mezőgazdasági termelés gyenge adottságai miatt a szarvaskőiek már a XX. század elejétől tömegesen vállaltak munkát az iparban (például a helyi kő- és a közeli szénbányákban).

4

7 Többen pedig Egerben (főként a szolgáltatói szektorban) kerestek megélhetést. A többnyire alkalmi és idénymunkák mellett a szarvaskőiek folyamatosan végeztek jövedelemkiegészítő tevékenységeket is, melyek mindenkor a falut környező erdőséghez kapcsolódtak.

4

8 Mindebből következik, hogy Szarvaskőn igen nagy hagyománya volt a gyűjtögetésnek. Főként az asszonyok gyűjtöttek vadgyümölcsöket,

4

9 gyógynövényeket és gombákat, saját háztartásuk ellátása, és az (egri) piacon való értékesítés céljával.

5

0 Szarvaskő lokális közössége 4

5 A falu lakossága az utóbbi két évtizedben jelentősen kicserélődött: az őshonos lakosság tagjai Egerbe költöztek, házaikat pedig a természetközeli szuburbiába vágyó egriek vásárolták fel. 4

6 Vö. IGAZ Mária 1964. 114-189. 4

7 Vö. VIGA Gyula 1986. 55. 4

8 Ilyenek voltak például az erdőgazdaságok kínálta alkalmi munkák, a csemetekapálást, gyérítést, etc. 4

9 Ezek közül különösen a csipke gyűjtögetése vált jelentőssé, a csipkelekvár a szarvaskőiek keresett terméke volt az egri piacon. Ezt felelevenítendő a helyi önkormányzat 2008 óta évente rendez Csipkebogyó Fesztivált a településen. 5

0 „Régen erdei gyümölcsöket, csipkét meg somot gyűjtöttünk. A csipkéből lekvárt, a somból, kökényből meg a bodzából szörpöt készítettünk. De lekvárt is lehetett mindegyikből, még a bodzából is csinálni. Gombát is gyűjtöttünk: csirkegombát, tinórut, galamb-, és szegfűgombát. Saját fogyasztásra, de ha sokat sikerült, hátiban levittük az egri piacra. " - P.S. (szül. 1934. Szarvaskő) 318