B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)
Bihari-Horváth László: Szarvaskő „etnomalakológiája” - Az éti csiga gyűjtögetése és fogyasztása egy Heves megyei lokális közösségben
tehát ismerte, sőt fontos jövedelemforrásnak tekintette az erdőben való gyűjtögetés különböző formáit. A lokális gazdaság ezen alapszituációjában jelent meg az éti csiga iránti kereskedelmi kereslet a csigaexport felívelése idején, az 1980-as években. Szarvaskő mellett több Heves megyei település is kihasználta a jövedelmező lehetőséget, és megkezdte az éti csiga gyűjtögetését. A Mátra és a Bükk csigapopulációja olyannyira megfelelt a kereslet kívánalmainak, hogy a csigafelvásárlás központi irányítása hamar felfigyelt a Heves megyei „gyűjtőtérségben" rejlő lehetőségre. így jött létre a recski ÁFÉSZ csigafeldolgozó üzeme, amely 1990-re már 800 tonna éti csigából állított elő konyhakész csigahúst, és burgundi módra főzött töltött csigát a francia konyha számára. 5 1 Szarvaskőn a lokális közösség azon idős tagja szervezte meg a csigafelvásárlást, aki a gyűjtögetés hagyományos formáiban korábban is a legjártasabb, legélelmesebb volt. Guba Jánosné Bertoldi Margit egyéni átvevőként kapcsolódott be a recski ÁFÉSZ munkájába, és közvetítette annak elvárásait a gyűjtögetők felé. Telephelyét egy garázsépületből alakította ki. A csigagyűjtögetők naponta idehordták zsákmányukat. A helyiség egyszerű felszerelését a csigák tárolására szolgáló fa csigaládák képezték. 5 2 Ezeket az ÁFÉSZ hetente, autóval szállította Recskre. Gubáné a rendszerváltás idejére érte el azt az életkort, melyben már nem tudta vállalni a begyűjtés koordinálását. Szerepét az ÁFÉSZ egy munkatársa, a Romániából áttelepült Kóti Pál vette át. 5 3 Tevékenysége a csigaexportot egyre szigorúbban szabályozó, természettudatos törvényi környezethez igazodott. Amíg korábban a csigát minden mennyiségben átvette az ÁFÉSZ, addig az I990-es években már csigarostával (nagyobb méretű négyzetes fakávájú, drótrostás kézi eszközzel) válogatták át a leadott mennyiséget, és a rostán kihulló (30 milliméternél kisebb házátmérőjű) csigákért nem fizettek a gyűjtögetőknek. 5 4 Az országosan begyűjthető csigamennyiség korlátozása (3.000 tonnára való csökkentése) ugyancsak hatással volt a szarvaskői gyűjtögetésre. A felvásárló cégek hetente jelentést 5 1 MTI 1990. 5 2 „A csigák a garázsba voltak bepakolva, de mindig kimásztak a ládából, és az egész fal tele volt csigával. A lánya is mondta neki, hogy »Mit foglalkozik vele, olyan piszkos!« Sok baj is volt azzal, faládában voltak, de még a láda tetejét is felnyomták, hogy kimássz.anak. " - K.G. (szül. 1934. Szarvaskő) 5 3 A Romániából való áttelepülés tényét csak azért tartottam fontosnak megjegyezni, mert adatközlőim ennek (Kóti külhoni kapcsolatainak) tulajdonították, hogy a recski csigaüzem a rendszerváltás idején Romániából (Erdélyből) származó csigát is feldolgozott. 5 4 „ Kóti már nagyon válogatta a csigát, rátette egy rostára, oszt ami azon átment, az neki nem kellett, nem vette át, mert az.t mondta, hogy túl kicsi. Kis pénzt adtak érte, de az is jó volt, szegények voltunk. Istenem-istenem mit meg nem csináltunk!" - RS. (szül. 1934. Szarvaskő) 319
