B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Bihari-Horváth László: Szarvaskő „etnomalakológiája” - Az éti csiga gyűjtögetése és fogyasztása egy Heves megyei lokális közösségben

gyűjtése, felvásárlása és exportja.

1

9 A magyar csigaexport statisztikai adatai szerint a század második felében jelentősen fellendült a kivitel: amíg 1951-ben még csak 12 tonna, addig 1962-ben már 330 tonna volt az éves exportmennyiség.

2

0 A növekedés exponenciális jellegét jól jelzi, hogy a magyar vadkereskedelem központi intézménye (MAVAD) az 1980-as évek végén már évente 7-8.000 tonna csigát szállított külföldre.

2

1 Ez a mennyiség egyre komolyabban veszélyeztette az éti csiga természetes populációját, és egyben a ráépülő gazdasági ágazat fenntarthatóságát, így a rendszerváltás után alakult Csigatenyésztők és Forgalmazók Országos Szövetsége az 1990-es évek elején önkorlátozásra szánva el magát, 3.000 tonnában maximálta a gyűjthető mennyiséget,

2

2 amely a 2000-es évekre tovább, 2.000 tonnára csökkent.

2

3 Összességében a magyar csigaexport mindenkor a francia keresletnek megfelelően alakul, mivel 90-100%-a közvetlenül vagy közvetve a francia piacra irányul.

2

4 Ahogy az 1970-es évek elejétől hirtelen felívelő exportnövekedés a francia importőrök kelet-európai megjelenésével hozható összefüggésbe, úgy az 1990-es évek csökkenését is (a gyűjthető mennyiség belső korlátozása mellett) a franciák Közép-Európát kikerülő dél-európai, észak-afrikai, közelés távol-keleti beszerzései idézték elő.

2

5 A szocialista gazdasági rendszerben, az exportkonjunktúra idején egyedül a Magyar Vadkereskedelmi Szövetkezeti Vállalatnak (MAVAD) volt exportjoga, a felvásárlás intézményhálózatát pedig az ÁFÉSZ-ek képezték. Az 1980-as évek második felétől az éledező magánszektor is bekapcsolódott az exportba, majd az 1990-es években a felvásárlásra is magáncégek szerveződtek.

2

6 Már a rendszerváltás előtt csigafeldolgozó üzemek is működtek az ország területén, de kapacitásuk nem volt elegendő a begyűjtött - ekkor még hatalmas - mennyiség teljes feldolgozására. 1

9 Vö. HOLDAS Sándor - KULCSÁR Miklós - PACS István 1998. 2

0 Vö. VÁSÁRHELYI István 1965. 143-146. 2

1 Vö. RODICS Katalin 1995. 2-3. 2

2 Vö. FEHÉR János - GRIBEK Dániel 2009. A szervezet döntését később természetvédelmi jogszabályok is megerősítették (vö. 2/1993. (III. 31.) KTM rendelet - A védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról...). 2

3 A gyűjthető mennyiség kétharmadra való redukálása az exportérték 300 millió Ft-os (1.2 milliárd Ft-ra való) csökkenését eredményezte (vö. MTI 2003.) - Az ujabb korlátozást ugyancsak jogszabály erősítette meg (vö. 19/2006. (III. 31.) KvVM rendelet 1. §). 2

4 Emellett a francia konyhát ugyancsak kedvelő Benelux államok és Kanada, illetve Svédország és egyéb nyugat-európai államok importáltak kisebb mennyiségben magyar csigát. 2

5 Vö. HALMÁGYI Levente - MAJOROS-H. Gábor - VALTER Teréz 1997. 49. A csökkenést jól mutatja, hogy az éti csiga értékesítési ára 2002-re az 1990-es ár harmadára esett vissza (vö. ZOLTÁN 2002.) 2

6 Vö. HOLDAS Sándor - KULCSÁR Miklós - PACS István 1998. 314