B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Bihari-Horváth László: Szarvaskő „etnomalakológiája” - Az éti csiga gyűjtögetése és fogyasztása egy Heves megyei lokális közösségben

Mindezen részdiszciplínákat az élettel kapcsolatos népi tudást általánosan vizsgáló etnobiológia (tágabban értelmezve az etnoökológia, illetve az ökológiai antropológia

1) egyesíti. Jelen tanulmány a fenti tudományszakok közül a mind a néprajztudomány, mind a biológia részéről legkevésbé kutatott etnozoológia tárgyköréhez tartozik. Azon belül pedig egy csaknem érintetlen terület bemérésére vállalkozik annyiban, amennyiben vizsgálati eredményét kívánja adni egy, a csigafélékre vonatkozó népi tudást, a csigák gyűjtögetését és táplálékként való fogyasztását felmérő eseti (szarvaskői) kutatásnak.

8 Szokatlan témaválasztásomra az etnozoológia tudományos (néprajzi) elhanyagoltsága késztetett. A címben megjelölt etnomalakológia terminust sem a „csigaismeret" eufemizmusaként, hanem a figyelemfelkeltés céljával vezetem be a tudományos szaknyelvbe, hogy demonstráljam: nemcsak a lokális közösségek legtöbbször kutatott gyógynövényismerete, vagy a vad- és termesztett növények többször fejtegetett felhasználása, azaz általában az etnobotanikai jelenségek, hanem a legpartikulárisabb állatismereti tudásanyag is egzakt kutatások tárgya lehet, ha felismerjük szerepét a hagyományozódó népi természetismeret, gazdálkodás- és táplálkozáskultúra rendszereiben. A szarvaskőiek csigaismerete Ha azokat az etnozoológia adatokat, melyeket a néprajzi kutatások eddig felhalmoztak, aszerint bontjuk két részre, hogy a domesztikált, avagy a vadon élő állatokra vonatkoznak, akkor egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a háziállatokhoz kapcsolódó tudásanyagot lényegesen jobban ismeri a tudomány, mint a vadállatokhoz kötődőt. Összefüggésben a paraszti gazdálkodás többszázados néprajzi kutatásával, főként a háziállatok haszonvételi formáira és gyógyításuk módjaira 7 Vö. VIGA Gyula 1989.; BORSOS Balázs 2004.; MOLNÁR Zsolt - BARTHA Sándor - BABAI Dániel 2009. 96. 8 A kutatás eseti jellegét azért szükséges megjegyeznem, mert az etnobiodiverzitás szempontjából igen lényeges, hogy a tárgyköri (a csigákra vonatkozó) ismeretek milyen lokális közösségekben érvényesek. A szarvaskői időskorú magyar asszonyok és például a csigagyűjtésbe ugyancsak bekapcsolódó nyugat-dunántúli fiatal roma nők tárgyköri ismeretei ugyanis egyaránt tartalmazhatnak általános (megegyező), és speciális (akár lokalitásonként is különböző) tudáselemeket. Ezek összehasonlítása egy jövőbeni, kiterjedtebb kutatás célja lehet. Továbbá itt hívom fel a figyelmet arra, hogy a puhatestűek törzsének egy másik osztályát, a kagylókét ugyancsak az etnozoológiai-etnográfiai kutatások tárgyává lehetne tenni, hiszen gyűjtögetésük ugyanúgy kiegészítő jövedelemforrást jelentett a lokális közösségek szegényebb tagjainak, mint ahogy a csigagyűjtés. A XX. század közepén ezt kosaras gereblyékkel (gereblyehálóval) a Dunából gyűjtötték, és a gyöngyházgombgyártás alapanyagaként értékesítették (vö. MF 1958.). 310