B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Horváth László: Emléksorok a gyöngyösi nagytűzről

VIII. 50 mázsa széna bálákba drótozva Volt fent a padláson a szomszéd házában. Ki a házból fiúk, szörnyű nagy a hőség, Keskeny az udvarom, itt az ember bent ég. Tüstént kirohantak Kaszárnya-utcába Dálnokyval élen a derék kis gárda. Megálltak túloldalt a lovarda mellett, Honnan hajlékukat még látni lehetett. Szélorkán kicsapta kaszárnya ablakot, Dálnoky homlokán véres sebet kapott. IX. Mintegy 100 méterre a lovarda terén Megállottak tüstént visszanézegetvén Mi lesz a házukkal amelyet otthagytak Martaléka lesz a féktelen lángoknak? Közben édesapjuk hirtelen észbekap, Hisz a Hektor kutyám a házban bentmaradt, Megtalálna égni a szegény jószágja! Régi hűségének ez legyen jutalma? Rögtön visszamentek Hektor mentésére, A kinyitott kapun aggódva néztek be. X. Mire bevonultak a keskeny udvarba, Izzé-porrá égett a sok bála széna. Csak üszkös gerendák meredeztek némán, Megszűnt a nagy hőség, bementek mindnyájan. Kisudvar végében nagyhalom rőzse volt, Tetején egy kéve alaposan lángolt. Tüstént nekifogtak vízzel lelocsolták, Kerítés is lángolt, hamar eloltották. Vízzel eláraszták lángoló részeket, Megvédték házukat, apa és gyermekek. 246