B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Löffler Erzsébet: Főpapi könyvtárak a XVIII. századi Magyarországon

keresendők, hogy a török hódoltságot kevés főúri család élte túl, tehát a török kiűzése után egy új arisztokrácia alakult ki, melynek gyermekei külföldön tanultak és Bécshez kötődtek. Az sem volt ritka, hogy főnemesi ifjak nem is tudtak magyarul. A Széchenyieknek, a Rádayaknak, az Orczyaknak, a Festeticseknek, a Csákyaknak, a Telekieknek, az Erdődyeknek igen jelentős könyvgyűjteményük volt. Ez több ezres kötetszámot és igényes, esetenként reprezentatív elhelyezési körülményeket is jelentett.

2 Ezekben a könyvtárakban természetesen dominált az európai irodalom. A XVIII. század vége felé már a köznemesek és polgárok is számottevő könyvtárakkal rendelkeztek. Arra a kérdésre, hogy mit gyűjtöttek, egyértelmű a válasz és nemcsak a főpapi és szerzetesi gyűjtemények esetében - elsősorban a teológiát, a vallásos irodalmat. Könyvtáraikban központi helyet foglalt el a Biblia, amit görög, latin, héber nyelven megtalálunk mindenütt. Emellett fontos szerepe van minden könyvtárban a bibliamagyarázatoknak, a hitvitázó irodalomnak is. A második hely a történeti, jogi, filozófiai munkákat illeti meg.

3 A török kiűzését követően a XVIII. századi Magyarországon egyre több könyvtár jött létre. Ezek egy része - különösképpen a főpapi könyvtárak - nemcsak gazdáik számára voltak hozzáférhetőek, hanem nyilvános működésükkel a nagyközönség előtt is nyitva álltak. Püspökeink közül elsőként Klimo György (1710-1777) pécsi püspök alapította meg könyvtárát 1774-ben, egyetemi könyvtárnak szánva azt. Időrendben ezt a kalocsai Patachich Ádám (1717-1784) érsek könyvtára követte 1784-ben,

4 majd a szombathelyi püspök, Szily János (1735-1799) alapított bibliotékát 1791-ben.

5 Szily János esetében nem elhanyagolható az a körülmény, hogy ő a szombathelyi egyházmegye első püspöke volt, tehát egyházszervező tevékenysége mellett hozta létre könyvtárát. A könyvtár rövid időn belül jelentősen gyarapodott, gróf Herzan Ferenc (1735-1804, 1799-től Szombathely püspöke), bíboros szombathelyi püspök hagyatékával.

6 Ez utóbbi gyűjtemény 2025 mű volt 5000 kötetben.

7 Ezeket Herzan Ferenc többnyire Rómában gyűjtötte, püspöki kinevezése után hozatta Szombathelyre. Herzan Ferenc a pápai diplomácia munkatársaként Bécs és Róma között közvetített, ezt követően, mint bíboros kapott kinevezést Szombathelyre. Könyvtára többféle tárgykört ölelt fel: teológia, történelem, filozófia, művészetek.

8 2 SZARVASI Margit 1939. 56. 3 SZARVASI Margit 1939. 14-16. 4 ANTALÓCZI Lajos 1993. 30. 5 Magyar Katolikus Lexikon XIII. 2008. 414. 6 Magyar Katolikus Lexikon IV. 1998. 786. 7 POLÓNYINÉ KISS Adrien 2007. 36. 8 BITSKEY István 1996. 165-166. 192