Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Sz. Király Júlia: „Szenvedni akarok” Gárdonyi Géza az első világháborúban

Sz. Király Júlia „ Szenvedni akarok " GÁRDONYI AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN „ Tegnap azon gondolkoztam, hogy nem érdemes a negyedik hadikölcsönre jegyeznem, mert az adósság annyi nyugtalanságot okoz, amennyivel nem ér fel a pénz. Ma délelőtt is, hogy ezt a gondolatot fonom, egyszerre rávilágosodik, hogy az egész életem a pénz iránt való gyötrelmes nyugtalanság volt. A lelkem mindig mint egy fájó rezgésű tű. Holott egyszerre gazdag vagyok, ha eltökélem, hogy kevéssel is beérem. Akkor egyszerre elérem a legnagyobb vagyont, a nyugalmat, amelyre teljes életemben vágytam, de épp ezért szüntelen zaklattam magamat és ebbe múlt bele az életem és egészségem. Vénségemre tört hajóként értem a révbe.- írja Gárdonyi naplójába 1916 nyarán. Elkeseredéséhez, melankóliájához egyértelműen az első világháborús események vezettek. Noha korábban voltak ilyen periódusai, élethelyzetei, ezekkel rendre megbirkózott, a műveibe gondosan szőtt idillekben feloldotta. A megélhetés miatt érzett félelmek, a nyugalom, békesség iránti vágy hajtotta őt Egerbe, s tartotta őt élete végéig az egri Sáncban. Ideköltözése után hamar megnyugodott, megállapodott, kialakította munkarendjét, ápolta arra érdemesnek tartott régi kapcsolatait, (Bródy Sándor, Feszty Árpád, Dankó Pista, Lányi Géza) s számos új barátságot épített ki. (Tordai Ányos, Jankovics Dezső) Sokat olvasott, gyakran utazgatott, rendszeresen írt és számos regény és novella ötletét forgatta fejében. „lmom kellene valami olyanféle filozófiai művet, mint Faust és nekem a hívő és nem hívő szívet kellene megírnom. Lehet még belőle valami. "

2 Ugyancsak készült rá, hogy megírja Vata tragédiáját. „Soha egy meleg szót nem olvastam róla. Meghalt, mint gonosztevő. Pedig ez az ember a maga korának Kossuthja 1 NAPLÓ, Lelt. sz.: 71. 17. 1. 2 NAPLÓ, Lelt. sz.: 71. 17. 1. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2010. 415