Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Sz. Király Júlia: „Szenvedni akarok” Gárdonyi Géza az első világháborúban

volt. "

3 A Hosszúhajú veszedelem című, agglegényekről szóló novellafüzér hölgyekről szóló történeteit is írni kezdte. „Egyenkint csak egy aggleány története. Nem publikálható előbb, csak ha már legalább is 7 megvan.'''"

3' Gyakran zárta magára otthonát, dolgozó szobájának ablakait zárva tartotta, s a bajárat külső köpenyajtajának behajtásával családjának is üzent: ilyenkor senki nem zavarhatja. A bezártság azonban nem jelentette a teljes elvonulást, egyszerűen csak arról volt szó, hogy elmélyülten dolgozott, s ilyenkor nem szerette, ha zavarják. Délutánonként szívesen időzött családja körében, és nagy örömmel fogadta vendégeit, olykorolykor újságíróknak is nyilatkozott. Novellái, regényei rendszeresen megjelentek folytatásokban újságok lapjain és könyv alakban is kiadták. Gárdonyi csendes, maga építette, rendezett környezetébe nem váratlanul, de annál nagyobb robajjal tört be a háború. A magány, a csend számára alkotói közeget jelentett, a megnyugtató, teljes és rendezett világ volt szükséges ahhoz, hogy kibontakozzon. Egerben nem zavarta meg semmi hosszabb időre ezt a nyugalmat. A halál, az esetleges betegségek, egy-egy kellemetlen hír csak átmeneti zavart okozhattak, amelyet magányában rövid idő alatt helyrehozott, a belső harmóniát visszaállította. Elvonultsága azonban nem jelenti azt, hogy érzéketlen lett volna kora ellentmondásai, problémái iránt. Tudott ezekről, fájdalmasan érintették őt, naplója arról tanúskodik, hogy sokat töprengett. A háború előtti időszak nyomasztó szegénysége, a társadalmi ellentétek igazságtalansága markánsan megjelenik műveiben is, sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel. Egy cédulára a következőket jegyezte le: „Regénybe: A természet kebelén nincs szegény ember. A szegénységet a civilizáció csinálta. A Föld elég nagy arra, hogy minden ember megéljen, s lehetnek tudományok és művészetek, az emberi lélek virágzásai. De hát hogyan csináljuk vissza? Hiszen maga a szegény sokaság adja a katonát és veszi a fegyvert, amellyel a zsíros kisebbség megakadályozza a szabadsága, jómódja visszaszerzésében. "

5 A háború előtti években nem látott más megoldást, mint hogy a szeretet erejével, az idillben áthidalja, kiegyenlítse ezeket az égbe kiáltó ellentéteket. Ennek legszebb példája a „legigazibb Gárdonyi - regény"

6, az Aggyisten Biri! A nehézségeken, nyomoron átsegítő erő itt is Gárdonyi filozófiájának, világlátásának fő eleme: a szeretet. Ebben az egy mondatban - ami a regény beszédes címe is lett sűrűsödik szerelem, megértés, hűség, ami a két különböző jellemet - Mács Birit 3 CÉDULÁK, Lelt. sz.: 74. 118. l.a 4 CÉDULÁK, Lelt. sz. 74. 108. Lg 5 CÉDULÁK, Lelt. sz,: 74. 29. 1. a 6 GÁRDONYI József 2008. 460. 416