Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Csiffáry Gergely: Az egri végváriak tevékenysége 1548-1596 között
* * * A végvári korszak záróakkordja három olyan Eger történetére nézve sorsdöntő esemény volt. Ezek mindegyike - egy megállíthatatlan, egymásból logikusan következő eseménysort képezve -, ugyancsak a tizenötéves háború históriájához kapcsolódik. Közülük sorrendben az első Hatvan várának bevétele, a második Eger várának eleste, a harmadik a mezőkeresztesi csatavesztés. Eger életében ezek a végzetes események 1596 nyarán-őszén valamivel több mint két hónap alatt történtek. Hatvan igazi ostroma 1594. évi kísérlet után 1596-ban kezdődött meg. Az ostromot Miksa főherceg vezette. A hadjárat célja a Budát és Szolnokot fedező hatvani vár visszavétele volt. Miután ez a vár őrizte a Felső-Magyarországról Pest-Budára vezető utat, s így Szolnoknál is fontosabbnak számított török szempontból Vác és Hatvan. A császári főerők 1596. augusztus elején lendültek támadásba, amikor a Schwarzenberg és Pálffy vezette csapatok bevették Vácot, majd ezután a had Hatvan ellen indult meg. Az egriek Teuffenberg felső-magyarországi főkapitány seregéhez csatlakozva vettek részt a Hatvan elleni támadásban. A keresztény hadak, mintegy 36000 fős sereggel rendelkeztek augusztus 15-én. A hatvani várat Arszlán bég védte 2000 főnyire becsült erővel. A törökök makacsul ellenálltak, így a várat és várost több mint kétheti ostrom után, szeptember 3-án tudta elfoglalni az ostromló sereg. Talán az elhúzódó szívós török védekezés ingerelhette fel a vallon, német és hajdú katonákat, amikor kardélre hányták a városi lakosságot, a nőket, s gyermekeket. Miksa főherceg leromboltatta a palánkolt sáncokat, majd - kitérve a közeledő szultáni had elől - Vác felé húzódott. 28 4 Hatvan ostroma idézte elő Eger végső veszedelmét. Amikor a hatvani ostrom befejeződött III. Mohamed szultán a hadaival már Szolnok alatt járt. A császári hadvezetőségnek számolni kellett azzal, amikor a szultán Szolnok alá érkezett, hogy szándéka szerint Egert kívánja megtámadni. Ezért idejében gondoskodni kellett volna a vár védelméről. Viszont szeptember első felében már nem volt elegendő idő, hogy a hiányzó hadianyagot eljuttassák a várba. 28 5 Szeptember második-harmadik hetében 2500 főnyi segítő had érkezett a várba. A legnagyobb létszámú csapatot 1000 fővel Johannes Jacobus Thum gróf alkotta sziléziai katonáival. Wilhelm Terska serege 500 német puskással és kb. 250 vallon gyalogosból állt. Johannes Kinski 500 vallon gyalogost hozott. A több mint 250 olasz gyalogos vezetőjét nem ismerjük. Tudunk spanyol tisztekről, angol trombitásról, továbbá ideérkezett lengyel és svéd katonákról. Ezt a meglehetősen 28 4 MAROSI Endre 1984. 216. 28 5 NAGY József 1978. 127. 82
