Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Csiffáry Gergely: Az egri végváriak tevékenysége 1548-1596 között

és német tüzérekkel és puskás lovasokkal (archibusierek) időnként ez a szám 400 körülire nőtt. Például 1588-ban 1050 magyar szolgált a várban, mellettük 300 kül­földi zsoldos volt. Az idegen zsoldosok az 1596. szeptember-októberi ostromig mindvégig kevesebben voltak, mint a magyarok. 27 7 Az egri vár végvári korszakának végén az erősségben szolgáló katonák nép­nyúzó mentalitása beárnyékolja a korábbi időkben a török ellen elért sikereket. A rablásokra, fosztogatásokra, mint ezt láthattuk a korszak főbb eseményeit átte­kintve korábban is találtunk példákat a végvári katonák részéről. Az 1594-95-ös egri várszámadásokból tudjuk, hogy 1594. április 23. után az egri német lovasok rajtacsaptak Szeged városán. Az akció során Sambok Ferenctől és más szegedi polgároktól erőszakkal az „évi cenzus címén" készpénzben 164 frt-ot, továbbá 24 vég morva posztót 336 frt értékben lefoglaltak és a várba szállítottak. A számadás­kötetben természetesen nem részletezik e tétel könyvelésénél, hogy a tekintélyes értékű textilárut mi módon szerezték. Viszont okkal feltételezhető, hogy a szege­di kereskedőkön ütött rajta az egri német lovasok portyázó csapata. 27 8 A vár 1594-95. évi számadásaiból tudjuk, hogy a gazdasági év - régi szokás szerint -Szent György napján, április 24-én kezdődött. A számadásból kiderül, hogy 1594-ben a Hatvan vára elleni sikertelen akció után, még feltehetően abban az évben az egri huszárokat felsőbb utasításra Győrbe vezényelték, akiknek a zsoldkifizetését elszámolták. Azt, hogy mi volt a feladatuk és hány embert rendel­tek Győrbe az adatokból nem lehet kideríteni. 27 9 Feltételezhető miután Szinán nagyvezír 1594. július 15-én felvonult Győr vára bevételéhez, melyet Ferdinánd Hardegg gróf védelmezett, emiatt az egri lovasok Mátyás főherceg felmentő sere­géhez csatlakozva vehettek részt a Győr körüli harcokban. 1594. július elején Prépostváry főkapitány végleg elhagyta Eger várát. 280 Utódját, Nyáry Pált 1594. szeptember 30. és október 2. közt iktatták be egri fő­kapitánynak. 28 1 Eger tágabb körzetében 1594-ben Jászberényt, 1595-ben Törökszentmiklós török palánkjait sikerült visszafoglalni. 28 2 Az egri végváriak egyik legutolsó sike­res portyázása 1596. május 27-én történt. E napon egy csapat huszár a szolnoki pa­lánkra tört rá, s gazdag zsákmánnyal, köztük száz tatár lovat, 40 levágott török harcos fejét és egy magas rangú szolnoki főtisztet szereztek. 28 3 27 7 SZABÓ János Győző 1977. 150., 171. 27 8 SUGÁR István 1977. 10. 27 9 SUGÁR István 1982. 467. 28 0 SZABÓ János Győző 1982. 27. 28 1 SZABÓ János Győző 1982. 29. 28 2 SZEDERKÉNYI Nándor 1890. II. 277-280. 28 3 SUGÁR István 1991. 103. 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom