Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Csiffáry Gergely: Az egri végváriak tevékenysége 1548-1596 között
Balassi egri évei alatt a vár főkapitánya a horvát származású Kolonics Bertalan, helyettese Török András, a várőrséget 500 magyar lovas, 200 gyalogos, 350 német zsoldos és 20 tüzér alkotta. 17 6 Kolonics Bertalan (1576-1580) közti egri várkapitánysága idején a fizetetlen egri katonák 1578-ban fellázadtak az elmaradt zsoldhátralék és a nyomor miatt. A kedélyek megnyugtatására kiküldött bizottság kis pénzzel átmenetileg maradásra bírta a katonákat. Viszont 1579 áprilisában azok bejelentették a főkapitánynak, hogy április 24-én, Szent György napján, mivel letelik a szerződésük elhagyják a várat, ha minden korábbi zsoldhátralékukat nem kapják kézhez. A megnyugtatásukra küldött Várvizsgáló Bizottság szidja a német őrséget, mert még a palánkok gerendáit is eltüzelték téli tüzelőanyag hiányában. A várban ezen kívül rendetlenség és szemét van, a nyomorgó katonák télen makkból sült kenyéren élnek, a tisztek visszatartják a fizetésüket, a vár felszerelését, élelmét eladják. A katonák ősztől-tavaszig a jobbágyok nyakán élnek, zaklatják a lakosokat. A végváriak embertelenségét meg az 1580-as országgyűlés is megbélyegezte. 177 Visszatérve az 1579-es év eseményeihez Veisz pasa még abban évben azért panaszkodott, hogy az egriek, amikor Vácig portyáztak, elhajtották a váci törökök juhait. A levél szerint Gyulay Balázs volt a vezetője annak a 25 egri katonának, akik végrehajtották az akciót. Bécsből kérdőre vonták ezért Kolonics Bertalan főkapitányt. Kolonics 1579. augusztus 7-én azt jelentette Bécsbe, hogy ő kikérdezte Gyulay Balázst az esetről, de ő semmit sem tud az elrabolt váci birkákról. Szerinte a pasa mindent csak felnagyít, s azt állítja, hogy az egriek ezer lóval száguldottak Hatvan falai alá, pedig 150 lovasnál több egyszerre nem mehet el Egerből. 178 A budai pasák levelei tele vannak panasszal az egriek ellen. A vádló sorok többször szólnak török polgári lakosok kirablásáról, a hódoltsági magyar falvak kifosztásáról, amelyek egyáltalán nem nevezhetők igazán vitézi tetteknek. Előfordult, hogy a fosztogatás során a lakosok lovait elhajtó katonák miatt a magyar parasztok fogtak fegyvert ellenük, mint azt tették a ceglédi lakosok 1579-ben éppen az egri végváriak ellen. Az eset miatt 1579. szeptember 9-én Kolonics János egri főkapitány a Veisz pasának küldött levelében a ceglédi parasztokat „nyársba vonással" fenyegette meg, mivel az ő katonáira támadtak, sőt két törököt elvettek a végváriaktól. „ Tekintetes és nagyságos úr, mi nekünk jó szomszédunk, barátunk, megértöttük, hogy nagyságod ír az cöglédiek felől, és az lovak felől, hogy vissza adnánk, nem látjuk még, hogy onnan valamit vissza adtatok volna, ezért új törvényt nem költünk, nemhogy visszaadnánk, 17 6 SZABÓ János Győző 1982. 21. 17 7 PATAKI Vidor János 1972. b. 69. 17 8 TAKÁTS Sándor 1928. 207. 60
