Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Csiffáry Gergely: Az egri végváriak tevékenysége 1548-1596 között

hanem az bírákban nyársban vonatunk, hogy az vitézökre támadtanak, és az két tö­rököt elvittek tőlök, melyet nem köllött volna cselekedniük.. .mert az parasztember­nek nem költene az vitézlő rendhöz avatni magokat, hanem őnekik nézni köllene, aki­nek Isten adja azé legyön, ezök penig nem azt művelték, hanem a harangot reájok vonták, és reájok támadtak, azért büntetés nélkül...nem hagyjuk. " 17 9 Közben még az évben az egriek lekaszabolták az Erdélybe küldött török kö­vetség tagjait. Majd röviddel ezután Sárközy Mihály egri hadnagy lest állított, és egy török csausz a kíséretével kelepcébe került. 18 0 1579. október 3-án Veisz pasa egy hosszú levelében számolt be Ernő főherceg­nek az egriek és más végváriak tetteiről. A levélből kiolvasható, hogy a főherceg egy korábbi válaszában a törököket vádolta békeszegéssel, s egy oszmán rab ügyében is egyezkedtek. A pasa ugyanis a főhercegtől egy Sahin nevű török fogoly szabadon bocsátását kérte. Ennek fejében a főherceg Sárközy Mihály egri főlegény és továb­bi Budán fogságban lévő 60 egri vitéz elengedését kívánta elérni. Az egri katonák úgy kerültek fogságba, hogy Sárközy Mihály vezetésével, 300-400 lóval Újszász körül lesben álltak. Céljuk szerint a szultán csauszára vártak, hogy az Szolnokra menjen, majd megtámadták annak a kíséretét. Viszont a hatvani bég a jászberényi palánk törökjeivel egyesülve rontott az egri végváriakra. Az ütközetben megverték a végbelieket, sok emberüket megölték, s ejtettek még 60 egri foglyot is. 18 1 1579. november 29-én jelentették a császárvárosba, hogy az egriek és szom­széd végvárak vitézei három vitézlő személyt halálos párviadalra hívtak ki. Vi­szont amidőn e török katonák Eger alá mentek majdnem háború tört ki. 1580-ban alighogy kitavaszodott az egri várbeliek már kint voltak portyázni. Preyner követsége épp Budán tartózkodott, amikor jelentették, hogy az egriek Gyöngyös várost megtámadták. 18 2 1580 áprilisában az egriek Hatvan városát fosz­tották ki a hatvani palánk török őrségének a szeme előtt. E vakmerő akció időpont­ját április 6-ra helyezi a régebbi szakirodalom, amely szerint a portyázok török ke­reskedőket fosztottak ki. gazdag prédával, barmokkal és ezek közt 25 tevével megrakodva tértek vissza a várba. 18 3 Ujabb adatok szerint 1580. április 21-én tör­tént a Hatvan elleni merész roham, amely során a támadóknak sikerült a külváros­ba betörni, de magát a várat nem tudták bevenni. 18 4 Az Egerből indított legnagyobb szabású akciók egyike volt az 1580. április 21-i hatvani vásárütés, amelyben egyesek szerint egri, tokaji, diósgyőri és más 17 9 TAKÁTS Sándor-ECKHART Ferenc-SZEKFŰ Gyula 1915. 186. 18 0 TAKÁTS Sándor 1928. 207. 18 1 TAKÁTS Sándor-ECKHART Ferenc-SZEKFŰ Gyula 1915. 192-196. 18 2 TAKÁTS Sándor 1928. 208. - Preyner ill. Preiner Frigyes portai követ volt. 18 3 GYÁRFÁS István 1885. IV. 141.; SZEDERKÉNYI Nándor 1890. II. 279. 18 4 ÁCS Pál 1999. 433.; BERECZ Mátyás-FODOR László-H. SZILASI Ágota 2004. 25. 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom