Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Tóth Zoltán Henrik: Egy őskori kőbánya. A mátraderecskei Kanázsvár ciszternája

Tóth Zoltán Henrik EGY ŐSKORI KŐBÁNYA A mátraderecskei kanázsvár ciszternája Tanulmányomban a Mátraderecske község határához tartozó Kanázsvár hegyén, közvetlenül a toronycsonk tövében található őskori kőbányát mutatom be.

1 A Feld István tanulmányában lévő alaprajzon D betűvel jelzett „sziklamélyedés (ciszterna?)" néven szereplő, nem túl mély vájatot (1. kép) is megvizsgáltam, mint lehetséges középkori kőbányát.

2 A sziklamélyedés végén a kedvező fényviszonyok miatt jól láthatók voltak a fényesen csillogó, függőleges limnokvarcit-opalit erek. A Mátra kőkori leleteit először T. Bíró Katalin foglalta össze. A Kanázsvár környékén a legidősebb lelet a mátraderecskei homokbányából származó mamutcsontváz és a mellette talált nagy, durva, retusált és részlegesen csonkított penge, valamint egy pengenegatívos limnokvarcit nyersanyagtömb is ismert Ivádról.

3 A vadregényes fekvésű Kanázsvárral Pásztor Jánostól Dénes Józsefig sokan foglalkoztak, a legteljesebb tanulmány a Dobó István Vármúzeum 1983-as évkönyvében jelent meg Feld István tollából.

4 A kőanyag A Kanázsvár hegyének kőzete felső-eocén kori, biotitanfibol-andezit.

5 A Mátra nagy részénél több, mint 20 millió évvel idősebb. A vár belső területe aránylag tiszta, sziklás, a humusz kevés, így a vájatot nem tölthette fel. A vájat részben kőtörmelékkel töltött. Középvonalában a kőzet elaprózódott és földes réteget alkot. 1 A Miskolci Egyetem Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskoláján végzett PhD-képzés keretében (A Mátra középkori épületeinek kőanyaga) képanyag gyűjtés céljából látogattam meg a Kanázsvár maradványait. 2 FELD István 1983. 112. 3 T. BÍRÓ Katalin 1984. 5-11. 4 FELD István 1983. 112-133. 5 DÁVID Lóránt 1997. 8. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2010. 5