Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Tóth Zoltán Henrik: Egy őskori kőbánya. A mátraderecskei Kanázsvár ciszternája

Utóvulkáni, geotermikus tevékenység során ez a réteg alakulhatott át zöldes színű opalittá, az andezit pedig kék színű, enyhén áttetsző limnokvarcittá. Az alapkőzeten (a várrom több kövén is) megfigyelhető egy kb. 0, 5 cm vastag opalit réteg. A nyugat-keleti tájolású vájat szélessége a nyílás szájánál 2,1 méter, a végénél 0,6 méter. Északi oldala a vájat közepénél 3 méter, a déli oldala 2,1 méter mélységű. Az északi oldal hossza 4,7 méter, a déli 5 méter. A vájat alja a fejtésből származó és a mellette lévő gyalogúiból betaposott kis mennyiségű kőtörmelékkel és földdel van töltve, kb. 0,5-1 méter mélyen. A kitöltésben kis limnokvarcit és opalit darabok is találhatók. A hidrokvarcit ér (2. kép) a talajszinten kezdődik, attól 0,9 méterre lefelé kettéágazik. A vékonyabb ér szélessége 3-5 cm, a vastagabbé 5-12 cm között változik. A két ér kb. 1,2 m után ismét összefut. Itt egy kb. 20x20x25 cm-es nagyobb limnokvarcit tömb található, majd az ér kb. 10 cm szélességben folytatódik lefelé a vájat aljáig. A limnokvarcit-, opalit erek a vájat déli oldalának síkját kb. 45°-os szögben metszik. A limnokvarcitot az ér vastagságától függően aránylag nagy tömbökben (kb. 10x12x12 cm), nagyobb erőfeszítés nélkül lehetett kifejteni a földes közegből, de a szikla közül is. Az opalit többnyire zöld színű, sötét, dendrites mangán-oxiddal. A limnokvarcit mélykék színű, az átkovásodás mértékétől és a mikrorepedésektől függően különböző minőségű (3. kép). Kék színű, jól pattintható mátrai limnokvarcitot Gyöngyöspatáról ismerünk, mely szintén andezit kőzet repedéseiben található, fehér patinás és a lepattintott kék színű szilánk fény elé tartva inkább aranybarna színűnek tűnik, míg a sárgás-feketés patinájú mátraderecskei kőanyag szilánkja a fény előtt is megőrzi kék színét. A vájat keletkezése A vájatot kis méretei alapján inkább az őskorban, mint a középkorban vághatták. Az anyakőzet erősen repedezett, az elaprózódott réteg pedig elég laza. Úgy gondolom, hogy ezek a körülmények a primitív eszközökkel való kitermelést megkönnyíthették, és egyben a ciszternaként való használat ellen szólnak. Utóbbit erősíti az a tény is, hogy a torony csonk aljáról a hegyoldalra nyíló vízelvezető csatorna (talán szintén őskori?) sem a vájatba vezet. A várromhoz vezető turistaút mentén számos zöld opalit található, némelyik megmunkált magkő. Párhuzamként Sümeg-Mogyorósdomb neolitikus vagy rézkori tűzkőbányáját tudom felhozni.

6 A fentebb említett váralaprajzon E betűvel jelzett elővár sziklájába is két vájat vezet, melyeket szintén érdemes lenne tüzetesebben megvizsgálni. Még nem volt módom a nyersanyag előfordulásának feltérképezésére a magyarországi őskori lelőhelyeken. A bánya használatának 6 BÁCSKAI Erzsébet 1986. 13. 6