Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században

János-i látomás helyett a magyar szentségre átformált program erősen Habsburgellenes hangvételt nyert Eszterházy akaratából. Tette igazodott a kor katolikus, de nemei ellenállási mozgalmaihoz, azzal a többlettel, hogy neki személyes sérelmei is voltak. Egy életmű kiteljesedésének vetett gátat a hatalom - ha tetszik felvilágosult újító - szándéka. Az Árpád-házi szent királyok és a magyar föld szülte és itt mártíromságot szenvedő szentek példázatán az ország legitimációjának kifejezésére tett kísérletet a püspök, miáltal igyekezett hozzájárulni a felnövekvő ifjúság hazafias szellemben történő neveléséhez - még ha nem is egyetemi, csak középiskolai szinten.

15

9 A líceumi kápolna oltárképe Eszterházy programjának kiteljesedését hozta. 1793-ban ő készíttette el a Szent István korona-felajánlását ábrázoló oltárképet is, hogy teljessé váljon a magyar szentek apoteózisát megteremtő eszme. Ezért hiányzik Maulbertsch freskójáról az ország-felajánlás gesztusa, s kap központi helyet rajta inkább Szent Imre áldozathozatala. Figyelmet érdemel azonban az Albertínában őrzött vázlaton megjelenő angyalcsoport freskón való kiemelt helyzete, még akkor is, ha csupán egy sematikusan megformált koronát - hagyományosan vértanú koronát - emelnek fel s visznek Mária felé. Rejtetten mégis csak ott lehet az ország- és korona-felajánlás gondolata e képi megformálásban, s talán nem véletlen, hogy a megmaradt vázlat István koronáját tartó angyalokként került beleltározásra a bécsi gyűjteménybe. S talán az sem véletlen, hogy a kezükben tartott nyitott könyvbe a következő szöveg van felírva: „Jöjjetek atyám áldottai, vegyétek birtokba az országot, amely nektek készült a világ teremtése óta. " (Máté evangéliumának 25. fejezete 34. vers).

16

0 A Szent István Korona-felajánlását ábrázoló oltárképet az adatok szerint Eszterházy megbízásából Huszár Ferenc készítette 1793-ban.'

6

1 Farkas János, Eszterházy püspöki építési felügyelője a munkanaplóban azonban a következő bejegyzést tette 1794. április 26-án: „A Czirkler Pictor elfogja készíteni azon kis formát, mellyen elő fogja adni miképen lehessen jobb formában a Lyceumi Oltárnak képe, mely mihelyt megkészül be fogom mutatni."'

6

2 Arról ugyan már nincsenek 15

9 Smohay András 2007-es tanulmánya megerősítette kutatásaim alkalmában bennem is felvetődő véleményemet, kételyeimre, kérdéseimre, meglátásaimra megszületett válaszaimat (a mű késedelmes elkészültét, Maulbertsch stílusváltását, a segéd szerepét, de főleg a program megváltozását illetően) írása teljes mértékben megválaszolja. 16

0 SMOHAY András 2007. 106-107. 16

1 SZMRECSÁNYI Miklós 1937. 16

2 Először közli SZABÓ Erzsébet: Adatok gr. Eszterházy Károly egri püspök építési tevékenységéhez (1784-95). Művészettörténet Értesítő VII. 1958.204., majd rá hivatkozik Voit Pál (Heves Megye Műemlékei I, 1969. 423.) Jávor Anna 1981. 223. 6. jegyzet.; Igric Eszter 2000. 194. 39. jegyzet. 383