Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században
további adatok, hogy a „kis forma" elkészült-e, de Voit Pál szerint a Huszár-féle kép után Zirkler egri piktor műve állt a kápolnában a Hesz-féle, ma is ismert festmény elődeként. 16 3 Zirkler 1783-ban e témában valóban készített Eszterházy megbízásából egy oltárképet, de az a hejcei püspöki palota házi kápolnájában lett felállítva, 16 4 s készített belőle egy változatot a jászberényi plébánia templom számára is. Akár melyikük készítette is el az első, vagy a második festményt, egyik megjelenéséről sem tudunk túl sokat. Valószínűleg az 1700-as évek végére már teljesen kialakult képsémát követték s mintaképül szolgált számukra a városban és környékén felállított korábban készült művek sora, netalántán Eszterházy útmutatása. A festményről az alapján is képet alkothatunk, ha figyelembe vesszük, hogy az egri kismesterek, így Huszár is és főleg a Kracker-segéd Zirkler mestere vázlatait és képsémáit gyakran felhasználta. Ezért az Eszterházy megrendelésére készült, Karcker által 1773-ban a székesegyház számára megfestett két mellékoltárképet 16 5 - Szent István Korona-felajánlását, és Szent László hódolatát a Boldogasszony előtt - alapul vehetjük. E festmények az Pyrker érsek által építtetett új székesegyházban az 1830-as években visszakerültek, s ott láthatók napjainkban is. A XVIII. század végén készült festmény lecserélésének oka ismeretlen. Talán elavult stílusa, kvalitásának gyengesége vezethette Fischer István érseket (1751-1822 - érsek 1814-től), hogy alig két évtizeddel később új képet rendeljen s éppen az egri születésű Hesz János Mihályt (1768-1836) bízta meg az oltárkép kivitelezésével. Hesz János Mihály a felvilágosodás korai évtizedeinek fontos alkotója. Életműve egyenletes színvonalat mutat, melyben kiemelt szerepet játszanak egyházi témájú festményei, vallásos témájú kabinettképei, de oltárképei is, melyek között jelentős művek találhatók, jelentős megbízók által megrendelve. Édesapja, „öreg" Hösz János (1766 óta jegyzik, 1801-ben hunyt el) egri szobrász volt, anyja Hering Júlianna, kiterjedt egri művészcsalád leánya. A legendás emlékezet szerit fiatalon segédkezett Johann Lucas Krackernek és Maulbertsch líceumi munkálkodása során az öreg mesternek is. 1789-ben iratkozott be a bécsi Képzőművészeti Akadémiára, ahol a történeti festészet szakosztályon Hubert Maurer tanítványa volt. Vállalt portréfestést és másolást, de ismertek metszeti is. Életműve legfontosabb darabját Rudnay Gyula esztergomi érsek megbízásából festette 16 3 JÁVOR Anna 1981. 200. utal Viot Pál: Művészek, mesterek és művek, Művészettörténeti Értesítő 1960/4. 174. 16 4 SZMRECSÁNYI Miklós 1937. 270. Johann Zirkler festőművész költségvetése a hejcei templom számára festendő Szent István oltárról - kifizetése 1783. június 10. 16 5 SZMRECSÁNYI Miklós 1937. 314. Számadáskönyvek 1773. 141. tétel. 160 Ft. Catedralis Agriensis: Pictori Johann Kraker pro duabus imaginibus ad duas aras laterales Sancti Stephani et Ladislai. 384
