Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században
A magyar szentek sorát Szent László bárdra támaszkodó alakja zárja, teljes katonai díszbe öltöztetve. Szemét ő is az égre s kezét szívéhez emeli. Oroszlánfejes pajzsát egy puttó, vörös palástját pedig egy angyal tartja. Előttük egy szárnyas angyal az apostoli kettős keresztet emeli magasra, egy másik pedig magyar címeres zászlót lobogtat az égben. A megbízás célja az volt, hogy a tanuló ifjúság a kápolna padjaiból ezt a jelenetet mindig szemben láthassa, s Eszterházy vallásos és hazafias szellemétől áthatottan készüljön életpályájára. 15 8 Szent László után következnek immár a hosszanti falon csillagokkal ékes domonkos apácaruhában, fején koronával Árpád-házi Boldog Margit s Szent Kinga (Margit nővére), majd Szent Cecília, Alexandriai Szent Katalin, Szent Borbála s végül Szent Ágnes. Felettük a katonaszentek: Szent Lőrinc, Szent Flórián illetve Szent Sebestyén és Szent Mauritius. A kápolna másik hosszanti falán az egyházatyák és a kor népszerű férfiszentjei sorakoznak (Szent Ambrus, Nagy Szent Gergely, Szent Jeromos, Szent Ágoston, Assisi Szent Ferenc, felettük Szent Bonaventúra, Szent Ivó, Nepomuki Szent János, Aquinói Szent Tamás, és Paduai Szent Antal áll). Külön csoportban láthatók a szerződés szerint Pannónia szentjei Szent Quirinus és Márton. De Szent Gellért és Protomártír Szent István, István király védőszentje is feltűnik az alakok között. A másik kört ó- és újszövetségi jeleneteket és alakokat felsoroló csoportozatok, majd az apostolok és szokásos attribútumaikkal az evangélisták alkotják. Evangélista Szent János természetesen - mint az 178l-es első program központi szereplője hangsúlyos helyet kap a figurák között, angyalok emelik a magasba, s viszik a fénylő Szentháromság irányába. A szinte megszámlálhatatlan alakot felvonultató tömeg szervezett elosztásában Maulbertsch nagy tudása és gyakorlottsága mutatkozik meg. Nemes felfogású alakok, irizáló finom színárnyalatok, ám korábbi stílusához képest klasszicizálóbb stílus, realisztikusabb megformálás jellemzi az elkészült művet. A mennyország lakói között megjelenő magyar szentek a freskó nemzeti tematikáját erősítik. A Patrona Hungáriáé és a Regnum Marianum eszme által hordozott összetartozás-tudat nyilvánul meg benne, mely az 1790-es évekre az uralkodói reprezentációs körből kicsúszva egyre inkább a nemzeti önazonosság-vágy bázisát képezi. Az erőszakos, önkényes kalapos királlyal szemben a népet szerető és boldogítani akaró szent királyok példája festődik fel a mennyezetre. A freskó üzenete így megváltozott. A magyar szentek és az ország szakralitására helyezett hangsúly éppen a programváltás révén válik figyelemre méltóvá. A politikailag semleges, teológiai tartalommal bíró, az egyházi tanítás erejét sugárzó Szent 15 8 SZMRECSÁNYI Miklós 1937. 128. 382
