Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században

lelkemnek nagyobb örömet ennél... mert hiszen, amikor ennek a líceumnak az alapjait lefektettem és nagy költségemmel be is fejeztem, semmi másért nem tet­tem, mint szeretett hazámért és a közjóért, hogy itt a Múzsák otthonában, a király­nak hű és a hazának hasznos polgárokat formálni lehessen. " I4 8 II. József halála után Eszterházy tehát új reményekkel telve újraindította a Líceum munkálatait, s a jelenleg ismert források szerint 1791 tavaszán 14 9 ismét felvette a kapcsolatot Maulbertsch-csel. Maulbertsch magyar főpapi megbízói közöl magasan kiemelkedik Eszterházy Károly kifinomult ízlésével, irányító befolyásával, de pazar (magánvagyonával is hozzájárulva építkezései megvaló­sulásához) anyagi lehetőségeivel. De látnunk kell, hogy a püspök művészetpár­tolása nem a mai értelemben vett mecenatúra volt, sokkal inkább a magasabb célokat, eszméket szolgáló nagyszabású terveinek megvalósításához, s azok igényes művészi kivitelezéséhez igyekezett megszerezni a legjobb mestereket - szigorú üzleti alapon. 15 0 Kapcsolatuk még a hatvanas évekre nyúlt vissza, az újabb kutatások szerit a székesegyház szentélyének mennyezetképeiről szóló, Fellner Jakab közvetítésével zajló, de meg nem valósult tervekhez. Eszterházy új székesegyház felépítésére szánta el magát, így feladta a régi barokk templom csinosítgatásával kapcsolatos terveit. Garas Klára a bécsi Albertinában őrzött Maulbertsch-vázlatot az időbeli stílusazonosságok (Pöltenbergi templom mennyezetvázlata) valamint az ábrázolás tárgya miatt az egri székesegyház ku­polafreskójához készített tervnek véli, mely első kapcsolatuk emlékét őrzi. A grafittal és barna krétával rajzolt tussal lavírozott 1759-re datált vázlat a ma­gyar szentek hódolatát, pontosabban a korona s mellette Szent Imre felajánlá­sát ábrázolja. 15 1 E téma, más fogalmazásban Maulbertsch győri freskóján tér 14 8 SZMRECSÁNYI Miklós 1937.130. AII. Józsefet követő királyok, így II. Lipót és I. Ferenc sem viszonyult az egyházi kérdésekhez másképpen, az 179l-es egyházi rendelet teljesen megfosztot­ta az egyházat ősi előjogaitól. 14 9 SMOHAY András 2007. 15 0 LÖFFLER Erzsébet 1999.190. Több mint négy évtizedes működése során nevéhez főződnek az alábbi egri építkezések, megbízások: Líceum, érseki palota bővítése a kápolnával és a főépület két kocsibehajtó kapujával, a szeminárium kápolnája, a minorita és a ferences templom oltárké­pei, a székesegyházban Johann Lucas Kracker által festett Szent István és Szent László oltárké­pek, Öreg papok otthonának létesítése, az Eger patak gátrendszere, Érsekkert kerítése és kapuja, a fürdő bővítése, két terv az új székesegyházhoz (ami nem valósult meg). Ezenkívül egyházme­gyéjében és családi birtokain számtalan beruházása a barokk művészet szempontjából remek al­kotások létrejöttét eredményezték. 15 1 GARAS Klára 1992. 169. 47 x 42,4 cm Der heilige Stephan empfängt Krone und Reich von der címmel. Ltsz.: 14582 Interneten megtekinthető: Gottesmutterhttp://gallery.albertina.at/eMuseum/code/emuseum.asp?style 376

Next

/
Oldalképek
Tartalom