Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században
majd vissza. De Eszterházy 1771-ben elkezdett, külföldi alkotásokkal vetekedő pápai templomának művészgárdájában ismét találkozunk a bécsi festővel ugyan az 1779-ben elhunyt Kracher helyén - Fellner Jakab építész, Philipp Prokop szobrász és Hubert Maurer oltárképfestő mellett. Már itt, a pápai freskón felfedezhető, hogy Eszterházy nem engedett meg semmi érzelmi csapongást. A püspök által megkövetelt racionális stílus, Protomártír Szent István legendájának írott szövegéhez, a valóságához való ragaszkodás a barokk festészetben is, de Maulbertsch életművében is újat hozott. Nem csupán az érzelemre akart hatni, célja nem az volt, hogy a művészet pompájával - melynek egyébként Maulbertsch korának legnagyobb mestere volt -, gazdagságával az érzelmeket felkorbácsolja, hanem, hogy az értelmes néző érdeklődését felkeltse, figyelmét megnyerje. Ezt a célt pedig a világos, közérthető megfogalmazással lehetett elérni. Eszterházy annak a korszaknak volt a képviselője, amely felismerte, hogy nem annyira a hitre, mint inkább tudásra volna szükség. 15 2 E gondolatkörben fogant Líceumának űj művészeti terve is. Smohay András kutatásai szerint 15 3 a freskó elkészülte előtt ismét közel másfél éves levelezés zajlott Eszterházy és Maulbertsch között. 1791. március 1 l-i első, felkérő levelében Eszterházy megemlítette a régen megérkezett vázlatokat, melyek felhasználásának eldöntéséhez időt kért. Válaszában a festő arról érdeklődött, hogy elfogadta-e a püspök a terveket, mert közeledvén a tavasz, el kéne kezdeni a munkát. Eszterházy ekkor még más megbízás elfogadására biztatta Maulbertsch-et, s csak egy évvel később 1792. augusztus 7-i levelében hívta meg és kérte fel a freskók elkészítésére a mestert, aki szeptember 10-én meg is érkezett Egerbe. Az új programot tartalmazó szerződés pedig szeptember 25-én került aláírásra Maulbertsch és Eszterházy megbízottja, Farkas János püspöki építési felügyelő (Bauschreiber) által. E szerződés tehát, mely alapján a mű el is készült, pontos leírását tartalmazza Eszterházy elvárásainak, s érte a mesternek 3300 Ft munkadíj járt. =browse¤trecord=l&page=search&profile=objectsde&searchdesc=Name%20ist%20 Maulbertsch,%20Franz%20Anton&searchstring=People/, /ist/,/Maulbertsch,%20Franz%20Anton/,/ false/,/false/,/Department/,/enthält/,/Graphische%20Sammlung/,/false/,/false&newvalues= 1 &newstyle=single&newcurrentrecord=5 15 2 GARAS Klára 1992. 170. 15 3 SMOHAY András 2007. 101. Eger, Főegyházmegyei Levéltár, Protocollum Consistorii Episcopatis Agriensis Anni 1791. 199., majd a 29-35. jegyzet. 377
