Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században
megfogalmazódott Eszterházy képi igénye, mely kívánt programot, immár a magyar szentek alakjaival hangsúlyosan kiegészítve Franz Anton Maulbetsch vállalta megfesteni. A szakirodalom klasszikusan a festő számtalan megrendelésére, elfoglaltságára hivatkozik a késést magyarázva - természetesen a fennmaradt levelezés udvariaskodó tartalmát is figyelembe véve. 14 5 Ám Eszterházy oly nagyvonalú és céltudatos megrendelője volt korának, hogy nehezen hihető, hogy a nyolc éves késés s a kutatás által ismert két, tartalmában egymástól eltérő programadás között eltelt tizenegy éves szünet oka csupán Maulbertsch - még ha oly híres festője volt is korának - elfoglaltságában keresendő. A kését a megrendelő oldalán kell keresni, akinek építtetői törekvéseit háttérbe szorították a politikai események. 1784. október 17-19-i látogatása során II. József rendeletben semmisítette meg Eszterházy - a hatalom által már korábban is korlátozott - nagy ívű ambícióit az egyetemnek indult Líceum kapcsán. Eszterházy, Gróf Battyány Ignác erdélyi püspöknek november 1-én kelt levele szerint: „a császár a püspökkel együtt reggel 8 órától délután l-ig körbejárt Egerben, mindent megnézett, különösen a líceum nagyon tetszett neki. Barátságos volt, akik kísérték, biztatták Eszterházyt, hogy úgy látszik nincs semmi veszedelem. De ő nem várt semmi jót. S csakugyan, alig érkezett meg II. József vissza Pestre, külön futár hozta meg a rendeleteket, melyek Eszterházy életművét megsemmisítették. A líceumban a jogi és a bölcseleti tanfolyamot meg kell szüntetni s csak az alsó és elemi iskolát volt szabad meghagyni. Valamennyi kispapot a pesti központi szemináriumba kell elküldeni s a szeminárium épületét és a Foglár-intézetet a katonaság foglalja el. " 14 6 Eszterházy „...alkotási kedvét 1781 és 1793 között erősen megnyirbálta az a súlyos küzdelem, melyet főpaptársaival együtt II. József az Egyházat s a magyar alkotmányt felforgató rendeletei ellen teljes önfeláldozással folytatni volt kénytelen... József felforgató rendeleteivel szemben a magyar főpapság fejtette ki a legkitartóbb ellenállást, melynek szellemi vezére Eszterházy volt. " — írta a történetet tovább elemezve Szmrecsányi Miklós már 1926-ban, majd 1937ben megjelent tanulmányaiban. 14 7 Az 1780-as években a püspök érthető módon antijozefinista egyházpolitikát folytatott, élénken ellenezte a türelmi rendeletet és a papképzés centralizálását, az egyházi jogkörből való kivonását. De Szmrecsányi idézi Eszterházy 1790. október 6-án kelt körlevelét is, ami II. József halálát követően a jogi és a bölcseleti oktatás helyreállítása után született, s melyből megérthetjük a püspök művészi hitvallását is: „Soha semmi sem szerezhetett volna 14 5 GENTON István 1955.26., Heves Megye Műemlékei II., 1972, 457. 14 6 SZMRECSÁNYI Miklós 1937. 129. 14 7 SZMRECSÁNY Miklós 1926. 25.; 1937. 129. 375
